Mi a HÖOK?

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (röviden: HÖOK) a magyarországi felsőoktatási intézmények hallgatói önkormányzatainak demokratikus alapon szerveződő és működő országos érdekképviseleti szervezete. Tagjai az ország állami és az állam által elismert nem állami felsőoktatási intézményekben működő hallgatói önkormányzatok.

A HÖOK a magyar felsőoktatás átfogó fejlesztése érdekében intézményi és regionális szinten nem megoldható felsőoktatási- és ifjúságpolitikai feladatokat végez. A HÖOK felelősséget érez a határon túli magyar hallgatókért is, valamint elősegíti a magyar hallgatóság érdekeinek érvényesítését mind hazai, mind nemzetközi téren, különös tekintettel az Európai Unió tagállamaira.

E területeken különösen a jogszabályok alkotását kezdeményezi. Ezen kívül véleményt nyilvánít a jogszabályok tervezeteiről, szakmai előadásokat, vitaüléseket rendez, szervezi és segíti a tagjai közötti információáramlást.

Tagjait képviseli országos és nemzetközi fórumokon, továbbá együttműködik más hazai és nemzetközi, felsőoktatással és ifjúsági érdekképviselettel foglalkozó szervezetekkel.

 

 

Mi a tudástár?

A HÖOK elhivatott abban, hogy az intézményi hallgatói önkormányzatok érdekképviseleti munkáját az ott munkát végző hallgatók képzésével támogassa. Ennek egyik úttörő formája a HÖOK Tudástár megalapítása, amely folyamatosan bővülő platformként bemutatja a képviseleti munkához szükséges alapvető tudnivalókat. Jelenleg a Tudástárban az alábbi témák érhetők el:

  • Hallgatói mozgalom története
  • Általános jogszabályi háttér
  • Tanulmányokhoz kapcsolódó érdekképviseleti területek
  • Juttatások és térítések
  • Rendezvényszervezés
  • Hallgatói önkormányzatok kommunikációs tevékenysége
  • Nemzetközi ügyek és mobilitás
  • Intézményi háttér - Ki kicsoda?

 

 

 

Hallgatói mozgalom története

Magyarországon a hallgatói képviselet létrejöttének egyik kezdőlépése volt, hogy 1956. október 16-án megalapítottak Szegeden egy független érdekvédelmi szervezetet, a MEFESZ-t, vagyis a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egyesületeinek Szövetségét. A követeléseiket tizenkét pontban fogalmazták meg, mint például az orosz nyelv privilégiumának megszüntetése, vagy diákszállók építése. Azonban nem csak oktatással kapcsolatos elvárásaik voltak, hanem többek közt a szovjet csapatok kivonását, politikai foglyok szabadon bocsátását és demokratikus változásokat is követeltek. Október 21-23-a között az ország szinte minden egyetemének hallgatósága csatlakozott a követelésekhez. Emellett követelésikkel az 1956-os forradalom 16 pontjának pillérét alapozták meg. A forradalom leverését követő megtorlás során a mozgalom vezetőit, oktatót és hallgatót egyaránt, koncepciós perek keretében elítélték, eltiltották egyetemi tanulmányaiktól, vagy börtönbüntetésre ítélték őket. Ebben az időben több ifjúsági szervezet is működött, mint például a MAFISZ (Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség) vagy az EPOSZ (Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége), de 1957. első felében többségük tevékenységét beszüntették, a többi pedig a KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség) részévé vált, és ezzel feladták önállóságukat. A leszámolás következtében 1980-as évek végéig intézményesített hallgatói érdekvédelem nem létezett.

 

A nyolcvanas évek közepére már egyértelmű volt, hogy Magyarországon a felsőoktatás válságba került, emiatt erősen növekedett az iskolarendszer átalakítására az igény. A folyamatosan gyengülő állampárti berendezkedés miatt az 1985-ben összeülő, utolsó népköztársasági törvényhozás elfogadta az 1985. évi I. törvényt. Ez hatalmas előrelépés volt a hallgatók számára, hiszen lehetőséget biztosított nekik, hogy egy önálló, politikától mentes érdekképviseletet szervezzenek, a tagsági alapon szerveződött KISZ főiskolai és egyetemi intézményi szervezetei mellett. Ebből kifolyólag 1986-tól megkezdődött a hallgatói önkormányzatok szerveződése. 1988 novemberében egy országos egyetemi demonstráción vetődött fel először az OFÉSZ (Országos Felsőoktatási Érdekvédelmi Szövetség) létrehozásának igénye, ekkor tíz felsőoktatási intézményben volt hallgatói önkormányzat. A demonstrációt a szegedi hallgatók kezdeményezték, akik az egyetemek nagyobb autonómiáját, oktatási reformot és a felsőoktatás nagyobb anyagi támogatását követelték, illetve egy országos szervezetbe akarták integrálni a hazai egyetemek és főiskolák hallgatói önkormányzatát. Abba a problémába ütköztek, hogy sok helyen nem is szerveződött még HÖK, emellett a demonstráció követeléseinek teljesítése sem történt meg, emiatt 1989 tavaszán a tüntetés szervezői felkeresték az ország majdnem mindegyik felsőoktatási intézményét, és elmondták véleményüket és elképzelésüket a felsőoktatási reformációról és a hallgatói önkormányzat szükségéről. Végül az OFÉSZ-t 1989. május 6-án alapították meg, de csak szeptember 25-én került hivatalos bejegyezésre. A szervezet első székhelye az ELTE BTK épületében lévő HÖK-iroda volt. A KISZ és OFÉSZ között azonban konfliktus alakult ki. A konfrontáció alapja az volt, hogy a KISZ az OFÉSZ-t és annak vezetőit egy felülről létrehozott országos szervezetbe akarta belehelyezni. Az OFÉSZ szerint a hallgatók érdekeit egy független szövetségnek kell képviselnie. Ebben a vitában volt még egy ellenfelük, akik szintén nem támogatták a függetlenség kezdeményezését, mégpedig a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz).

 

1994-ben az országos hallgatói képviselet a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége (HÖKOSZ) nevét veszi fel. 1995-ben központi döntés született a felsőoktatási tandíj bevezetéséről. A HÖKOSZ nem zárkózott el a tandíj bevezetésétől, csak az összeg fokozatos növelését szerette volna és annak kompenzációját (juttatások növelését és a tandíjhitelt). Mivel a kormányzat nem adott egyértelmű választ a HÖKOSZ követelményére, 1995 során két nagyobb és jelentős hallgatói demonstrációt szervezett, amely jelentős tömeget vitt a Parlament elé. Mindhiába, az országos hallgatói képviselet nem tudta elérni a célját, végül a tandíj bevezetésre került. A létrejövő feszültségek miatt válságba került a szervezet. A HÖKOSZ-ből kilépett HÖK-ok megalapították a Magyar Egyetemisták és Főiskolai Hallgatói Szövetségét (MEFHOSZ). A féléven keresztül zajló szétválás után a hallgatói képviselet rendezte sorait, és a rivális hallgatói szervezetek törekvései ellenére sikerült elérnie, hogy 1996 júliusában létrehívjon egy HÖK-öket koordináló országos hallgatói szervet, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját (HÖOK). A törvény hatályba lépésével a korábbi tagönkormányzatok újra integrálódtak. Más hallgatói szervezetek nem kerültek bele a törvénybe, így kizárólagos képviseleti jogot szerzett magának. Viszont a HÖOK tíz fős elnökségébe két tag a Doktoranduszok Országos Szövetségéből (DOSZ) került be. A HÖOK gyakorlatilag ettől az időponttól kezdve végzi el azokat a feladatokat, amelyeket a felsőoktatási törvény, illetve tagszervezetei rábíztak.

 

 

Footnotes
Kisztori: 50 éve alakult a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség
Kucsera Tamás Gergely – Szabó Andrea: A magyarországi főiskolai – egyetemi hallgatói mozgalom története 1988-2006, HÖOK A Hallgatókért Alapítvány, Budapest, 2006.
Kisztori: 50 éve alakult a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség
Az OFÉSZ krónikája
Kucsera Tamás Gergely – Szabó Andrea: A magyarországi főiskolai – egyetemi hallgatói mozgalom története 1988-2006, HÖOK A Hallgatókért Alapítvány, Budapest, 2006.
Kucsera Tamás Gergely – Szabó Andrea: A magyarországi főiskolai – egyetemi hallgatói mozgalom története 1988-2006, HÖOK A Hallgatókért Alapítvány, Budapest, 2006.

 

 

Általános jogszabályi háttér

Általános jogszabályi háttér

A felsőoktatás számára meghatározó jogszabályi környezet az alábbi pontokra bontva kerülnek bemutatásra:

 

Közigazgatási és felsőoktatási alapismeretek

A közigazgatás fogalma, közigazgatás jogi alapfogalmak

Ahogy már korábban is megemlítésre került hazánk jogrendszere hagyományosan két nagy részre tagolódik, a közjogra és a magánjogra.

A közjog szűkebb értelemben a közérdeket, míg tágabb értelemben az állami szervek létrehozásának módját, szervezeti felépítésüket, működésüket, valamint ezen szervek egymással és a lakossággal való viszonyát szabályozza (pl. közigazgatási jog, alkotmányjog).

A továbbiakban a közigazgatási joggal foglalkozunk részletesebben.

Hosszú időn keresztül a közigazgatást a végrehajtó hatalommal azonosították. Mára ez a felfogás túlhaladottá vált, a mai általánosnak tekinthető felfogás szerint a közigazgatást olyan szakemberek által folytatott állami tevékenységnek tekintjük, amely külön erre a célra létrehozott szervezetrendszerrel rendelkezik.

A közigazgatás fogalmának meghatározását követően meg kell ismerkednünk az igazgatás fogalmának mibenlétével is.

Minden szerveződés, amely a társadalmunkban létezik, igényel bizonyos mértékű igazgatást. Ez az igazgatási tevékenység hozzájárul szervezetek alaptevékenységének ellátásához. Továbbá az alaptevékenység folytatásához elengedhetetlen feltételeket megteremtése is nagyban köszönhető az igazgatási tevékenységnek. Az igazgatás alapfunkcióinak (Henri Fayol óta) az alábbi tevékenységeket tekintjük: tervezés, szervezés, utasítás, koordináció és ellenőrzés.

A közigazgatási jog alapfogalmai közül még 2 a témánk szempontájból jelentős fogalommal kell megismerkednünk, a vezetéssel és az irányítással.

A két fogalom meglehetősen hasonló egymáshoz mindkettő a döntési jogosultságban és a döntési kompetenciákban ragadható meg. Alapvető különbség azonban, hogy a vezetés része a szervezetnek tehát szervezeten belül valósul meg, míg az irányítás szervezeten kívüli, tehát szervezetek közötti relációban értelmezhető. Következésképpen az irányítás a vezetésen keresztül fejti ki hatását.

A közigazgatási jog jellegét tekintve meglehetősen heterogén jogág, főbb szabályozási területei az alábbiakban foglalhatók össze:

  • állami és nem állami szervek létesítése, szervezeti felépítése rendszerbeli elhelyezkedése
  • az egyes közigazgatási szervek egymáshoz való és más szervekkel való viszonya
  • szervezetek, intézmények működése
  • közigazgatási hatóságok és ügyfelek viszonya, kapcsolata

A közigazgatás és oktatás viszonya

Az oktatási igazgatása szervezett keretek között a középkor óta jelen van, mint meghatározó ágazata a magyar közigazgatásnak.
Az oktatásügy legfontosabb állomásait az alábbi törvények szemléltetik:

  • Ratio Educationis (1777) – a közoktatást állami felügyelet alá vonta
  • 1868. évi XXXVIII. tc. A népiskolai közoktatásról – amely kimondta az általános tankötelezettség elvét.
  • 1908. évi XLVI. tc. amely az alapfokú oktatás hozzáférhetőségét és ingyenességét garantálta.
  • 1921. évi XXX. tc. amely az iskoláztatási kötelezettség teljesítésének biztosításra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.

A közoktatás modernizációja hazánkban a második világháborút követően következett be, amelynek eredményeként a magyar közoktatás elérte az európai szintet. A folyamatos fejlődés eredményeként az első egységes közoktatási törvény 1985-ben került elfogadásra. A közoktatás színvonalának illetve az abban részvevők folyamatos emelkedése, hatással volt a magyar felsőoktatásra is, amelynek virágzása a rendszerváltást követő években indult meg és ennek következtében ugrásszerűen megnőtt a felsőoktatási intézmények, és a felsőoktatásban tanulók száma.

 

Az Oktatás Irányítása

A kulturális igazgatás és az oktatási igazgatás ágazati irányítása a rendszerváltás óta váltakozva hol egy, hol két minisztérium irányításával történt/történik.
Jelenleg nemcsak az a két ágazat, hanem a szociális és egészségügyi igazgatás is egy minisztérium irányítása alá tartozik – Emberi Erőforrások Minisztériuma.

 

A Felsőoktatás irányítása

A felsőoktatás irányítására vonatkozó szabályok megismerése előtt elengedhetetlen, hogy néhány szót ejtsek a felsőoktatási intézmények autonómiájáról.

A felsőoktatási intézmények közintézetek, amelyek autonómiával és önkormányzattal rendelkeznek. Az autonómia az oktatási és kutatási tevékenységre, szervezetalakításra és működésre terjed ki, valós gazdálkodási autonómiáról nem beszélhetünk, az intézmények a rendelkezésére bocsátott állami forrásokat a jogszabályokban meghatározott célokra, a támogatás jogcíme szerint jogosultak felhasználni. Az autonómia alanyai – oktatók, kutatók, hallgatók közössége – a közvetlenül általuk választott képviselőik útján gyakorolják az önkormányzati jogköröket.
A Felsőoktatási törvény azonban kimondja, hogy a fenti jogköröket csak a törvények által meghatározott körben lehet gyakorolni, és figyelemmel kell lenni az intézmény szabályzataiban előírtakra.

Visszatérve a felsőoktatás állami irányításához fontos leszögezni, hogy az elsősorban jogi szabályozás útján valósul meg, azonban jogszabályok - fent tárgyalt autonómiával összhangban - tág keretet szabnak a felsőoktatási intézmények számára, hogy kialakítsák belső szervezetüket és működési rendjüket.
Az állami irányítás az alábbi szervek törvényben rögzített tevékenységein keresztül valósul meg:

Az Országgyűlés a költségvetési törvényben évről évre rögzíti a felsőoktatás fejlesztéséhez és működéshez szükséges állami támogatást, továbbá dönt a felsőoktatási intézet állami elismeréséről vagy annak megvonásáról.

A Köztársasági elnök megbízza és felmenti az egyetem rektorát, kinevezi és felmenti az egyetemi tanárokat, hozzájárul a kitüntetéses doktorrá avatáshoz.

A Kormánynak az ágazat tekintetében széleskörű szabályozási jogosítványai vannak, így például:

  • határozatban megállapítja az adott évben államilag támogatott képzésbe felvehető hallgatói létszámot, amelyet feloszt képzési területek, munkarendek és képzési szintek között.
  • hallgatók számára ösztöndíjat alapíthat
  • benyújtja az Országgyűlésnek a felsőoktatást érintő törvényjavaslatokat
  • kormányrendeletben meghatározza többek között a felvételi eljárás menetét, a doktori iskola létesítésének eljárási rendjét, a hallgatói juttatások és a hallgatók által fizetendő térítési díjak rendszerét.
  • A miniszterelnök megbízza és felmenti a főiskola rektorát, kinevezi és felmenti a főiskolai tanárt, megbízza és felmenti a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnökét és tagjait, megbízza és felmenti a kancellárokat.

A felsőoktatási intézmények ágazati irányítását az (oktatásért felelős) miniszter látja el – jelenleg az emberi erőforrások minisztere.
Az ágazati irányítás magába foglal minden olyan tevékenységet, amely az Nftv. hatálya alá tartozik, függetlenül attól, hogy milyen intézményről van szó és ki a fenntartó.
A főbb ágazati irányítási hatáskörök az alábbiak:

  • a felsőoktatás szervezéséhez kapcsolódó feladatok
  • fejlesztéshez kacsolódó feladatok
  • törvényességi ellenőrzés

Állami felsőoktatási intézmények vonatkozásában a fenntartói irányításból eredő feladatok ellátása is a miniszter hatáskörébe tartozik.

 

A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB): független, országos szakértői testület, amelynek főbb feladatai – a teljesség igénye nélkül - az alábbiakban foglalhatóak össze:

  • közreműködik a felsőoktatás fejlesztésével összefüggő tervek, elkészítésében
  • részt vesz a felsőoktatási képzés és tudományos kutatói, művészeti alkotótevékenység ágazati szintű értékelésében,
  • ötévenként értékeli a felsőoktatási intézményben folyó képzési, tudományos kutatási, művészeti alkotótevékenységet
  • szakértői véleményt adhat az alap- és mesterképzésben képzés indításáról, a doktori iskola létesítéséről,
  • véleményt nyilvánít képzési, tudományos kutatási és művészeti alkotótevékenységről.
  • A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság véleményezi a felsőoktatásról szóló törvény és végrehajtási rendeleteinek tervezeteit.

Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak tizenkilenc tagja van, amelyek közül egy tagot a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája delegál. A delegált tagokat és az elnököt a miniszterelnök bízza meg három évre. A megbízás egy alkalommal meghosszabbítható.

 

A felsőoktatási intézmények vezetőinek testületei:

  • Magyar Rektori Konferencia
  • Országos Doktori Tanács

 

A felsőoktatás működésének alapelvei

A felsőoktatási intézmény a törvényben meghatározottak szerint – az oktatás, a tudományos kutatás, a művészeti alkotótevékenység, mint alaptevékenység folytatására – létesített szervezet.

A felsőoktatás rendszerének működtetése az állam, a felsőoktatási intézmény működtetése a fenntartó feladata.

A felsőoktatási intézmény oktatási alaptevékenysége magában foglalja a felsőoktatási szakképzést, alapképzést, mesterképzést, a doktori képzést és a szakirányú továbbképzést. Az oktatási alaptevékenység körébe tartozó tevékenységet – törvény eltérő rendelkezése hiányában – kizárólag felsőoktatási intézmény folytathat.

Az állam köteles biztosítani, hogy minden képzési területen legyen magyar nyelvű képzés. A nemzetiséghez tartozó hallgató – a törvényben meghatározottak szerint – anyanyelvén vagy magyar nyelven, illetőleg anyanyelvén és magyarul is folytathatja tanulmányait.

A felsőoktatási intézmény jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni, és köteles szolgáltatni az országos statisztikai adatgyűjtési programban, valamint a felsőoktatási információs rendszerben meghatározott adatokat.

 

A felsőoktatás egymásra épülő, felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusai:

  • az alapképzés,
  • a mesterképzés,
  • a doktori képzés.

Az alap- és mesterképzést egymásra épülő ciklusokban, osztott képzésként, vagy jogszabályban meghatározott esetben osztatlan képzésként lehet megszervezni. A ciklusokra bontott, osztott és az osztatlan képzések szerkezetét a Kormány jogosult meghatározni.

 

A felsőoktatás keretében felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként

  • felsőoktatási szakképzés,
  • szakirányú továbbképzés is szervezhető.

 

Felsőoktatási intézményt önállóan vagy más jogosulttal együttesen

  • a magyar állam, országos nemzetiségi önkormányzat,
  • az egyházi jogi személy (a továbbiakban: egyházi fenntartó),
  • a Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdasági társaság,
  • a Magyarországon nyilvántartásba vett alapítvány, közalapítvány vagy vallási tevékenységet végző szervezet, továbbá az Nftv. 95/A. § szerinti fenntartó testület alapíthat.

Költségvetési szervként működik a felsőoktatási intézmény, ha a magyar állam, és/vagy országos nemzetiségi önkormányzat tartja fenn. Az állam nevében a fenntartói jogokat – ha törvény másként nem rendelkezik – az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.

A felsőoktatási intézmény jogi személy.

 

Footnotes
Centrosznet

 


Felsőoktatási intézmény alapítása

A felsőoktatási intézmények létesítése

Az állami elismerés

Felsőoktatási intézményként olyan szervezet hozható létre, illetve működhet, amelyet a törvényben meghatározott felsőoktatási feladatok ellátására létesítettek és az Országgyűléstől megkapta az állami elismerést. Állami elismerést az a felsőoktatási intézmény kaphat, amelyik rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel, és a törvény szerinti képzési szerkezetben, legalább két képzési, illetve tudományterületen legalább négy szakon

  • alapképzést,
  • alap- és mesterképzést,
  • alap-, valamint mester- és doktori képzést,
  • mester- és doktori képzést jogosult folytatni.

A felsőoktatási intézmény akkor rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel, ha – az alapító okiratában meghatározott feladatai figyelembevételével – a folyamatos működéséhez szükséges személyi, szervezeti feltételek, tárgyi és pénzügyi eszközök, valamint az intézményi dokumentumok rendelkezésére állnak.
A felsőoktatási intézmény állami elismeréssel jön létre.

A felsőoktatási intézmény a működését akkor kezdheti meg, ha

  • a fenntartó kérelmére a felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szervtől (a továbbiakban: oktatási hivatal) megkapta a működési engedélyt, nyilvántartásba vették és
  • az Országgyűlés döntött az állami elismeréséről.

 

A működési engedély

A felsőoktatási intézménynek rendelkeznie kell állandó székhellyel, továbbá állandó oktatói, kutatói karral. Az állandó székhely a felsőoktatási alaptevékenység gyakorlásának, valamint a központi ügyintézésnek a helye, feltéve, hogy legalább nyolc évig – a Kormány által meghatározottak szerint – a felsőoktatási intézmény feladatainak ellátásához rendelkezésre áll.
Az állandó oktatói, kutatói karra vonatkozó feltétel akkor teljesül, ha a felsőoktatási intézmény az alaptevékenységének ellátásához szükséges oktatók és kutatók legalább hatvan százalékát munkaviszony, vagy közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatja.
A fenntartó – a működési engedély kiadásának előfeltételeként – igazolja, hogy a felsőoktatási intézmény működéséhez szükséges valamennyi feltétel rendelkezésre áll vagy az oktatás és kutatás igényeivel összhangban fokozatosan megteremthető. Az oktatási hivatal a működési engedélyt azzal a feltétellel adja ki, hogy az engedélyben foglalt, az oktatással és a tudományos kutatással kapcsolatos tevékenység megkezdésére az Országgyűlés állami elismerés megadásáról szóló döntése után, az állami elismerésről szóló törvénymódosítás hatálybalépését követően kerülhet sor. Az oktatási hivatal a működési engedélyt legalább ötévente köteles felülvizsgálni.

 

A felsőoktatási intézmény alapító okiratát és annak módosítását a fenntartó fogadja el.

A felsőoktatási intézmény – az alapító okiratában meghatározottak szerinti feladatainak ellátásához – intézményt, szervezeti egységet hozhat létre és tarthat fenn.

 

A felsőoktatási képzésben részt vevő hallgatók elhelyezését szolgáló szervezet (kollégium, diákotthon) – felsőoktatási intézményhez szervezetileg nem tartozó intézmény esetén felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján – elláthatja a felsőfokú tanulmányok megkezdését elősegítő felkészítés feladatait, részt vehet a felsőfokú képzésben is, és szakkollégiumként is működhet. A hallgatók lakhatási feltételeinek biztosításához felsőoktatási intézmény részeként kollégium működtethető, illetve a felsőoktatási intézményhez szervezetileg nem tartozó intézményként diákotthon hozható létre. A diákotthon – az alapítótól függően költségvetési szervként vagy nem költségvetési szervként működő – jogi személy.

Diákotthon alapítója egyházi vagy magán felsőoktatási intézmény lehet, valamint az, aki felsőoktatási intézményt alapíthat.

A felsőoktatási intézmény egyetem vagy főiskola lehet.

 

Egyetem az a felsőoktatási intézmény, amelyik

  • legalább nyolc alapképzési és hat mesterképzési szakon jogosult képzésre, valamint doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére,
  • munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott oktatóinak, kutatóinak legalább hatvan százaléka tudományos fokozattal rendelkezik,
  • képzéseit képes idegen nyelven folytatni az általa indított szakok egy részén, valamint
  • tudományos diákkört működtet.

 

Az alkalmazott tudományok egyeteme az a felsőoktatási intézmény, amelyik

  • legalább négy alapképzési szakon és két mesterképzési szakon jogosult képzésre,
  • ha a működési engedélye az Nftv. 108. § 1a. pontjában meghatározott képzési területre, szakra kiterjed – legalább két szakon duális képzést folytat,
  • munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott oktatóinak, kutatóinak legalább negyvenöt százaléka tudományos fokozattal rendelkezik,
  • képzéseit képes idegen nyelven folytatni az általa indított szakok egy részén, valamint
  • tudományos diákkört működtet.

 

A főiskola az a felsőoktatási intézmény, amelyik

  • munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott oktatóinak, kutatóinak legalább harmada tudományos fokozattal rendelkezik, valamint
  • tudományos diákkört működtethet.

Az egyetem és a főiskola felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzést – felsőoktatási szakképzést, szakirányú továbbképzést – is folytathat.

A miniszter nemzetstratégiai célok megvalósítása érdekében, – kormányrendeletben meghatározottak szerint – felsőoktatási intézményt kiemelt felsőoktatási intézménnyé minősíthet.

A kiemelkedő színvonalú képzést nyújtó, a tudományos életben elismert egyetem, vagy egyetemi kar – a Kormány által meghatározott feltételekkel – „kutató” minősítést kaphat.

A több képzési területen képzést folytató, magas színvonalú gyakorlatorientált képzést folytató, az alkalmazott tudományok területén nemzetközileg elismert, valamint a képzés terén széles körű nemzetközi együttműködést folytató főiskola – a Kormány által meghatározott feltételekkel – „alkalmazott tudományok főiskolája” minősítést kaphat.


Felsőoktatási intézmény belső szervezete

A nemzeti felsőoktatási törvény meghatározza a vezetők illetve a vezető testületek jogi helyzetét.

A felsőoktatási intézmények legfőbb döntéshozó szerve; felépítése, fontosabb feladat és hatáskörei

A szenátus az egyetem legfőbb döntéshozó (vezető) szervezete, amelynek elnöke a rektor. Az oktatók és kutatók alkotját a szenátus tagjainak nagyobb részét, a hallgatóság képviselői legalább 20, legfeljebb 25 százalékát tehetik ki a szervezet összlétszámának, további tagok az egyéb munkakörben foglalkoztatottak közül kerülnek ki.
A rektor és a kancellár kivételével a szenátus tagjai választás útján nyerik el megbízatásukat.

A szenátus legfontosabb feladatai:

  1. meghatározza a felsőoktatási intézmény képzési és kutatási feladatait, és ellenőrzi azok végrehajtását;
  2. megállapítja saját működésének rendjét;
  3. javaslatot tesz a rektori pályázati felhívás tartalmára, elbírálja a rektori pályázatokat és megválasztja a rektorjelöltet, továbbá értékeli a rektor vezetői tevékenységét;
  4. elfogadja többek között az intézmény:
    • képzési programját,
    • szervezeti és működési szabályzatát, doktori szabályzatát,
    • a fenntartó által meghatározott keretek között költségvetését,
  5. többek között meghatározza az intézményben:
    • a hallgatói tanácsadás rendszerét,
    • az oktatói munka hallgatói véleményezési rendszerét;
  6. a fenntartó egyetértésével dönt:
    • fejlesztés indításáról,
    • az intézmény vagyongazdálkodási tervéről,
    • gazdálkodó szervezet alapításáról, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről;
  7. a szenátus dönt továbbá
    • a tudományos tanács létrehozásáról, tagjainak és elnökének megválasztásáról,
    • az oktatói, kutatói és vezetői pályázatok rangsorolásáról, címek, kitüntetések adományozásáról,
    • a doktori iskola létesítéséről, megszüntetéséről és a doktori képzés indításáról,
    • nemzeti felsőoktatási ösztöndíj adományozásának kezdeményezéséről,
    • képzés indításának, illetve megszüntetésének kezdeményezéséről.

Ha a szenátus által létrehozott bizottság, illetve tanács hallgatókat érintő ügyekben is eljár, biztosítani kell, hogy a bizottság munkájában részt vehessenek a hallgatók képviselői is a kreditátviteli bizottság kivételével. A szenátus a hallgatók tanulmányi, vizsga- és szociális ügyeinek intézésére állandó bizottságot hoz létre. A hallgatókat érintő ügyekben eljáró bizottságban biztosítani kell a hallgatók részvételét, azzal a megkötéssel, hogy a tanulmányi, vizsga és szociális ügyek intézésére létrehozott állandó bizottságban a hallgatók által delegált tagok száma nem lehet kevesebb, mint a bizottság tagjainak huszonöt százaléka.

 

A felsőoktatási intézmény vezetése

A felsőoktatási intézmény első számú felelős vezetője és képviselője a rektor, aki eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, a szervezeti és működési szabályzat, a kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe. A törvényben meghatározott feladatai tekintetében a kancellár a felsőoktatási intézmény vezetőjeként és képviselőjeként jár el. Az állami felsőoktatási intézmény rektora a kancellár döntésével vagy intézkedésével szemben, illetve intézkedésének elmulasztása esetén a fenntartóhoz intézett kifogással élhet.

Állami felsőoktatási intézményben a rektor a felsőoktatási intézmény alaptevékenységnek megfelelő működéséért felelős, ennek keretében gyakorolja az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatottak felett a munkáltatói jogokat, valamint a(z) (oktatói) megbízási jogviszonnyal kapcsolatos, a megbízót megillető jogosultságokat. Az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatottak, a megbízási jogviszonyban állók tekintetében illetmény, illetve egyéb jogviszonyra tekintettel történő juttatás megállapítására a rektor a kancellár egyetértésével jogosult.

A rektor a jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más, magasabb vezető vagy vezető beosztású alkalmazottjára átruházhatja. Az átruházott hatáskör gyakorlója a hatáskört nem adhatja tovább.

A gazdasági vezető, állami felsőoktatási intézményben a kancellár felelős a gazdálkodási intézkedések és javaslatok előkészítéséért.

 

A rektor:

  1. felelős a hazai és nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolatokért, együttműködésért,
  2. azért, hogy az intézmény képzési programja a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel összhangban álljon,
  3. az intézmény működési engedélyének módosításához, képzések indításához, a doktori iskola nyilvántartásba vételéhez, a felsőoktatási felvételi eljáráshoz szükséges jogszabályban
  4. meghatározott intézkedések kiadmányozásáért;
  5. a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében kapcsolatot tart az érdek-képviseleti szervezetekkel, a hallgatói és a doktorandusz önkormányzattal;
  6. koordinálja a felsőoktatási intézmény oktatási, kutatási együttműködéseit más felsőoktatási intézményekkel, a felsőoktatás országos szervezeteivel és testületeivel;
  7. kezdeményezésére a kancellárnak belső ellenőrzési vizsgálatot kell elrendelnie.

Állami felsőoktatási intézményben az intézmény működtetését a kancellár végzi.

 

A kancellár:

  1. felel a felsőoktatási intézmény gazdasági, pénzügyi, kontrolling, belső ellenőrzési, számviteli, munkaügyi, jogi, igazgatási, informatikai tevékenységéért, az intézmény vagyongazdálkodásáért, ideértve a műszaki, létesítményhasznosítási, üzemeltetési, logisztikai, szolgáltatási, beszerzési és közbeszerzési ügyeket is, irányítja e területen a működést,
  2. felel a szükséges gazdálkodási, valamint az a) pontban meghatározott területek tekintetében a szükséges intézkedések és javaslatok előkészítéséért, ennek keretében – a nem a konzisztórium hatáskörébe tartozó kérdésekben – egyetértési jogot gyakorol a jogosultnak az intézmény gazdálkodását, szervezetét, működését érintő gazdasági következménnyel járó döntései és intézkedései tekintetében; az egyetértés e döntések érvényességének, illetve hatálybalépésének feltétele,
  3. a felsőoktatási intézmény rendelkezésére álló források felhasználásával gondoskodik annak feltételeiről, hogy a felsőoktatási intézmény gazdálkodása az alapfeladatok ellátását biztosítsa,
  4. gyakorolja az intézmények részvételével működő gazdasági társaságokban és gazdálkodó szervezetekben a tulajdonosi jogokat,
  5. munkáltatói jogot gyakorol a felsőoktatási intézményben foglalkoztatott alkalmazottak felett, gondoskodik a jogszabályoknak megfelelő pénzügyi-szakmai kompetencia biztosításáról,
  6. gondoskodik a gazdasági vezetői feladatok ellátásáról, megbízza a gazdasági vezetőt, visszavonja a gazdasági vezető megbízását,
  7. feladatai ellátása során a rektor tekintetében fennálló együttműködési, tájékoztatási kötelezettségének köteles eleget tenni.

A kancellár a felsőoktatási intézménnyel áll közalkalmazotti jogviszonyban, felette a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja.
A kancellár a törvényben meghatározott korlátozások szerint jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében az intézmény magasabb vezető, vezető beosztású alkalmazottjára átruházhatja. Az átruházott hatáskör gyakorlója a hatáskört nem adhatja tovább.
A kancellár akadályoztatása, érintettsége, a kancellári tisztség átmeneti betöltetlensége esetén a kancellár helyetteseként a szervezeti és működési szabályzatban kijelölt vezető jogosult eljárni.

 

A konzisztórium

Állami felsőoktatási intézményben az intézmény stratégiai döntéseinek megalapozása, valamint a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és ellenőrzése céljából konzisztórium működik.
A konzisztóriumnak öt tagja van, amelybe három tagot delegál a miniszter. A tagok személyére a miniszternek javaslatot tesznek a felsőoktatási intézmény gazdasági-társadalmi környezete meghatározó szervezetei és az érintett felsőoktatási intézmény, valamint a felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzata. A személyi javaslat a tagjelölt – személyes adatai kezelésére, valamint jelen bekezdésben megjelölt személyes adatai nyilvánosságra hozatalára is kiterjedő – elfogadó nyilatkozatával válik érvényessé. A javasolt tagok névsorát és szakmai önéletrajzát nyilvánosságra kell hozni.
A konzisztóriumnak hivatalból tagja a rektor és a kancellár.
A konzisztórium delegált tagjait a miniszter bízza meg. A rektor és a kancellár konzisztóriumi tagsága magasabb vezetői megbízatása idejére, a delegált tagok megbízatása öt évre szól.
A konzisztórium delegált tagjai tevékenységükért díjazásra nem jogosultak.
A konzisztórium – a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata keretei között – dönt működésének rendjéről, azzal a megkötéssel, hogy

  1. tagjai közül választ elnököt,
  2. szükség szerint, de legalább évente kétszer ülésezik,
  3. határozatképes, ha az ülésen legalább három tag jelen van,
  4. döntéséhez a jelen lévő szavazásra jogosult tagok többségének támogatása szükséges.

A konzisztórium üléseit a kancellár készíti elő.
A törvényben meghatározott, gazdasági következménnyel járó döntésének érvényességéhez a konzisztórium előzetes egyetértése szükséges.
A szenátus a konzisztórium döntésével szemben, illetve annak elmulasztása esetén a fenntartóhoz intézett kifogással élhet.

A nem állami fenntartású felsőoktatási intézmények, így különösen, de nem kizárólagosan az egyházi fenntartású, a közhasznú szervezetként működő, és a magán felsőoktatási intézmények működtetésére vonatkozóan a törvény 8. része a fentiektől eltérő szabályokat is megállapít.


A hallgató jogai és kötelezettségei

Minden magyar állampolgárnak joga, hogy az e törvényben meghatározott feltételek szerint felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytasson, magyar állami ösztöndíjjal, magyar állami részösztöndíjjal támogatott [a továbbiakban együtt: magyar állami (rész)ösztöndíj] vagy önköltséges képzésben. Ez a jog a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő magyar állampolgársággal nem rendelkező személyeket is megillethet.

A hallgatói jogviszony a felvételről vagy az átvételről szóló döntés alapján, a beiratkozással jön létre. A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgató a törvényben előírt feltételek teljesítésére köteles. Az önköltség fizetése mellett folytatott képzés tekintetében hallgatói képzési szerződést kell kötni.
A felvételre jelentkező egy felvételi eljárásban kormányrendeletben meghatározott számú jelentkezést nyújthat be. Amennyiben ugyanazon szakra magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott és önköltséges képzési formára egyaránt jelentkezik, az egy jelentkezésnek minősül.

Felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre, mesterképzésre és osztatlan képzésre történő jelentkezés esetében a felvételről a felsőoktatási intézmény a jelentkezők teljesítménye, az adott intézményre megállapított maximális hallgatói létszám szakos hallgatói kapacitása, valamint a jelentkezők által összeállított jelentkezési sorrend figyelembevételével – a mesterképzés kivételével – országosan egységes rangsorolás alapján dönt. A rangsorolásról a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv besorolási döntéssel gondoskodik.
Szakirányú továbbképzésre és doktori képzésre történő jelentkezés esetében a felvételről a felsőoktatási intézmény a jelentkezők teljesítménye és a felvehető létszám, valamint az adott intézményre megállapított maximális hallgatói létszám szakos hallgatói kapacitása, továbbá a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre felvehető létszám figyelembevételével, a jelentkezők intézményi rangsorolása alapján dönt.

A felvételt nyert jelentkező abban a félévben létesíthet hallgatói jogviszonyt, amelyre a felvételi eljárás során felvételt nyert.

A felsőoktatási szakképzésre történő felvétel feltétele az érettségi vizsga sikeres teljesítése. A felsőoktatási intézmény a felvételt ésszerű és hátrányos megkülönböztetést nem eredményező, egészségügyi, szakmai vagy pályaalkalmassági követelményekhez – egészségügyi, szakmai alkalmassági, pályaalkalmassági vizsgálat, illetve vizsga teljesítéséhez –, a középiskolai tanulmányok során, illetve az érettségi vizsgán elért meghatározott eredményekhez, szakképesítés meglétéhez kötheti.

 

Alapképzésre és osztatlan képzésre történő felvétel

  • feltétele az érettségi vizsga sikeres teljesítése,
  • feltétele lehet meghatározott szintű nyelvtudás,
  • feltétele lehet egészségügyi –, szakmai –, pályaalkalmassági vizsgálat.

Mesterképzésre az vehető fel, aki alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett.

Szakirányú továbbképzésre az vehető fel, aki alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel rendelkezik. Szakirányú továbbképzés esetében felvételi előfeltételként meghatározott munkakör betöltése, meghatározott időtartamú szakmai gyakorlat, további szakképzettség megléte is kiköthető.

Doktori képzésre az vehető fel, aki a mesterképzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel, valamint legalább egy „C” típusú középfokú államilag elismert – középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex – vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik.

A mesterképzésre, a szakirányú továbbképzésre és a doktori képzésre történő felvétel további feltételeit a felsőoktatási intézmény határozhatja meg, azzal a megkötéssel, hogy azonos felvételi követelményeket köteles alkalmazni, függetlenül attól, hogy a jelentkező mely felsőoktatási intézményben szerezte az oklevelét.

A felvételi eljárás a jelentkező felsőoktatási intézmény által meghirdetett képzésre való jelentkezési kérelmére indul meg. Jelentkező az, aki a jelentkezési lapon megjelölt képzésen részt kíván venni. Ellenkező bizonyításig a jelentkezési kérelem benyújtójának a jelentkezőt kell tekinteni.
A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a besorolási döntésről határozatot hoz, egyéb döntés esetében végzést bocsát ki. A döntéseket kormányrendeletben meghatározott módon kell közölni.
Az elsőfokú döntéssel szemben a jelentkező a közléstől számított tizenöt napon belül fellebbezéssel élhet. A jogorvoslati kérelem elbírálására a felügyeleti szerv jogosult. A jogorvoslati kérelmet a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervnek elektronikus vagy postai úton kell benyújtani. A kérelmet harminc napon belül meg kell vizsgálni, szükség esetén meg kell kérni az érintett felsőoktatási intézmény állásfoglalását az abban foglaltakról.
Amennyiben a jogorvoslati kérelem alapján a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a besorolási döntését módosítja, kijavítja vagy kiegészíti, arról értesíti a jelentkezőt és az érintett felsőoktatási intézményt is. A módosító döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyen a módosított döntés ellen volt.

Ha a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a jogorvoslati kérelemben foglaltakat megalapozatlannak tartja, a kérelmet és az állásfoglalását a szükséges dokumentumokkal együtt legkésőbb – a harminc napos vizsgálati határidőt követő – öt napon belül felterjeszti a felügyeleti szervnek.
A felügyeleti szerv döntése ellen kezdeményezett bírósági eljárásra a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak van hatásköre és illetékessége. A bíróság eljárásában a Polgári perrendtartásról szóló törvény XX. fejezetét kell alkalmazni.

A jelentkező, valamint a hallgatói jogviszonyban álló személy által gyakorolható jogosultságok, hallgatói kötelezettségek

 

A hallgató

  • a tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányok folytatása céljából másik felsőoktatási intézménnyel vendéghallgatói jogviszonyt létesíthet,
  • kérheti átvételét azonos, illetve másik felsőoktatási intézmény ugyanazon képzési területhez tartozó szakjára.

A felsőoktatási intézmény a vele hallgatói jogviszonyban nem álló felsőfokú végzettségű személyeket – részismereti képzés céljából – hallgatói jogviszony keretében, az intézmény bármely kurzusára, moduljára – külön felvételi eljárás nélkül – önköltséges képzésre felveheti. Az intézmény a tanulmányi teljesítményről igazolást köteles kiállítani. Az elvégzett kurzus, modul teljesítése felsőfokú tanulmányokba a kreditátvitel szabályai szerint beszámítható.
A fenti kérelmek teljesítésének feltételeit a fogadó felsőoktatási intézmény határozza meg.

Aki a felsőoktatási intézménybe felvételt vagy átvételt nyert, a felvételről, átvételről szóló döntés jogerőre emelkedését követően jogosult beiratkozással hallgatói jogviszonyt létesíteni.
A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség. A hallgatónak az intézményi szabályozásban meghatározottak szerint – a képzési időszak megkezdése előtt – be kell jelentkeznie az adott képzési időszakra. Nem jelentkezhet be az a hallgató, aki a lejárt fizetési kötelezettségeinek nem tett eleget.

Átvételre – a Kormány rendeletében meghatározottak kivételével – csak azonos végzettségi szintet eredményező szakok között kerülhet sor.

A hallgató joga, hogy a jogszabályokban és az intézményi szabályozásban meghatározottak szerint teljes körű, pontos és hozzáférhető formában információt kapjon a tanulmányai megkezdéséhez és folytatásához, kialakítsa tanulmányi rendjét, igénybe vegye a felsőoktatási intézményben elérhető képzési lehetőségeket, kapacitásokat; állapotának, személyes adottságainak, fogyatékosságának megfelelő ellátásban részesüljön.

 

A hallgató kötelessége, hogy

  • megtartsa a felsőoktatási intézmény szabályzataiban foglaltakat,
  • tiszteletben tartsa a felsőoktatási intézmény hagyományait, valamint az intézmény alkalmazottai, hallgatótársai – illetve az intézménybe felvételt vagy átvételt nyert társai – emberi méltóságát.

A hallgató a felsőoktatási intézmény irányában teljesítendő fizetési kötelezettségének teljesítéséhez részletfizetési kedvezményre, halasztásra, mentességre a szervezeti és működési szabályzatban foglalt feltételek és eljárás szerint a rektornak – a fenntartó tájékoztatása mellett meghozott – döntése alapján jogosult.

 

A hallgatói jogviszony szünetelése

Ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, illetve, ha a hallgató a soron következő képzési időszakra nem jelentkezik be, a hallgatói jogviszonya szünetel. A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató, a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint több alkalommal is élhet a hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével.
Az intézmény a hallgató kérelmére engedélyezheti a hallgatói jogviszony szünetelését

  • két félévnél hosszabb, egybefüggő időtartamban is vagy
  • az intézményi szabályzat erre vonatkozó megengedő rendelkezése hiányában az első félév teljesítése előtt is, feltéve, hogy a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni.
    Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgatót fegyelmi büntetésként eltiltják a tanulmányok folytatásától.

Szünetel a hallgatói jogviszony az önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatteljesítés időtartamára, amely időszakban a hallgató mentesül a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározott kötelezettségek alól.

 

A költségviselés formái

A költségviselés formája szerint a felsőoktatási képzésben részt vevő lehet

  • magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató,
  • magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgató,
  • önköltséges hallgató.


A magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató képzésének jogszabályban meghatározott költségét, valamint a magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgató képzési költségének felét az állam, az önköltséges képzés költségeit a hallgató viseli. A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre tekintettel a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv által megállapított visszafizetési kötelezettség adók módjára behajtandó köztartozás. Bármely képzési ciklusban, felsőoktatási szakképzésben, szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató lehet magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott, függetlenül annak munkarendjétől.

A miniszter évente határozattal állapítja meg azt, hogy mely, a felsőoktatási intézmények által folytatott szakos képzésen vehető igénybe magyar állami (rész)ösztöndíj. A képzésre a felvétel teljesítéséhez szükséges minimális felvételi követelményt (pontszámot) a Kormány rendelete, az adott szak magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésére történő éves felvétel feltételeként teljesítendő minimális felvételi követelményt (pontszámot) a miniszter határozata állapítja meg. A határozatot a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.
A miniszter évente, a felvétel időpontját megelőző év december 31. napjáig teljes körű tájékoztatást tesz közzé, amely a felvételi eljárások vonatkozásában tartalmaz minden, a jelentkezések benyújtásához szükséges információt.

 

Az állam által támogatott tanulmányok időtartama

Egy személy – felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben összesen – tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben (a továbbiakban: támogatási idő). A támogatási idő legfeljebb tizennégy félév, ha a hallgató osztatlan képzésben vesz részt és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet.

A művészeti képzési terület szerinti nem tanári osztatlan szakkal párhuzamos képzésben vagy a nem tanári osztatlan szakot követően felvett művészeti tanárszakon, továbbá a Kormány rendeletében meghatározott azon tanárszakon folytatott tanulmányok esetén, amely csak a szakterülete szerinti nem tanári mesterképzési szakra épülően második, további mesterképzési szakon folyó tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben vehető fel, a fent leírtakhoz képest támogatási idő további két félévvel lehet hosszabb.

Egy adott fokozat (oklevél) megszerzéséhez igénybe vehető támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Az adott szak támogatási idejébe az azonos szakon korábban igénybe vett támogatási időt be kell számítani. Ha a hallgató az így meghatározott támogatási idő alatt az adott fokozatot (oklevelet) nem tudja megszerezni, a tanulmányait e szakon önköltséges képzési formában folytathatja.

A fogyatékossággal élő hallgató támogatási idejét (legfeljebb 12 félév) a felsőoktatási intézmény legfeljebb négy félévvel megnövelheti.

A hallgató által igénybe vett támogatási időnek minősül minden olyan félév, amelyre a hallgató bejelentkezett.
A támogatási idő számításakor nem kell figyelembe venni

  • a megkezdett félévet, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet,
  • a támogatási idő terhére teljesített félévet, ha megszűnt a felsőoktatási intézmény anélkül, hogy a hallgató a tanulmányait be tudta volna fejezni, feltéve, hogy tanulmányait nem tudta másik felsőoktatási intézményben folytatni,
  • azt a félévet sem, amelyet tanulmányai folytatásánál a felsőoktatási intézmény a megszűnt intézményben befejezett félévekből nem ismert el,
  • azt a félévet, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvény) 21/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott jogviszonyban álló hallgató a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzésén vett igénybe.

A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal, hogy aki egy képzési ciklusban magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben tanulmányokat folytat, ugyanazon képzési ciklusba tartozó további (párhuzamos) képzés folytatása esetén a támogatási időből félévente a párhuzamosan folytatott állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzések számának megfelelő számú félévet le kell vonni.
Ha a hallgató kimerítette a rendelkezésére álló támogatási időt, csak önköltséges képzési formában folytathat tanulmányokat a felsőoktatásban.

 

A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre vonatkozó fontosabb szabályok

A magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató köteles:

  • az általa folyatott, magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott adott képzésen a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott tanulmányi idő alatt, de legfeljebb a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresén belül megszerezni az oklevelet, és
  • az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általa állami (rész)ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyt eredményező munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt fenntartani vagy magyar joghatóság alatt vállalkozási tevékenységet folytatni (a továbbiakban: hazai munkaviszony),
  • megfizetni a hallgató adott képzésére tekintettel megállapított állami ösztöndíj 50%-ának megfelelő összeget a Magyar Államnak, ha a meghatározott határidőn belül nem szerzi meg a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben az oklevelet, vagy
  • visszafizetni az adott képzésére tekintettel a magyar állam által folyósított magyar állami (rész)ösztöndíjnak – évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt – összegét a magyar államnak, ha az oklevél megszerzését követően nem tart fenn hazai munkaviszonyt.
    A hazai munkaviszony fenntartására vonatkozó kötelezettség több részletben is teljesíthető.

Amennyiben a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató a hallgatói jogviszonyának fennállása alatt a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésében finanszírozási formát vált, és önköltséges formában folytatja a tanulmányait az adott képzésen, úgy a törvényben foglalt – az állami ösztöndíjas képzéshez kötődő - kötelezettségek csak a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott időszakra vonatkozóan terhelik.
Ha a hallgató párhuzamos képzésben folytatja tanulmányait, vagy egymást követően több oklevelet szerez, úgy az állami ösztöndíjhoz kötődő kötelezettséget az első oklevél megszerzésének időpontjától kell számítani, és képzésenként teljesíteni kell.
A az oklevélszerzés időtartama tekintetében meghatározott kötelezettség a szakváltást nem korlátozza. A szakváltás történhet a képzés munkarendjének, nyelvének, helyének megváltoztatásával, átvétellel, felvételi eljárás útján. A felvételi eljárás útján történő szakváltás a végbizonyítvány nélkül befejezett felsőoktatási képzést követő egy éven belül teljesített beiratkozással lehetséges. Szakváltás esetén a feltételek teljesítése szempontjából az újabb szak képzési ideje, képzési költsége az irányadó.

 

A hallgató által teljesítendő feltételek tekintetében a magyar állam köteles:

  • a hallgató által az adott képzésben igénybe vett támogatási idő alatt, de legfeljebb a hallgatói jogviszonyának megszűnéséig a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatóra tekintettel biztosítani a felsőoktatási intézménynek a hallgató magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésének költségeit (a továbbiakban: állami ösztöndíj),
  • foglalkoztatáspolitikai eszközrendszerére támaszkodva törekedni arra, hogy a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató számára a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés befejezését követően megfelelő munkalehetőséget biztosítson.

Az állami ösztöndíj mértéke az adott felsőoktatási intézményben a hallgató által magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott formában igénybe vett aktív félévekre – jogszabályban meghatározott keretek között a felsőoktatási intézmény által – a hallgatóra vetítve megállapított költségek összege. Ezen alcím vonatkozásában azon félév minősül aktív félévnek, amelyre a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató bejelentkezett. A magyar állami részösztöndíjas hallgató esetében az állami ösztöndíj adott félévre számított összege az azonos képzésen tanulmányokat folytató magyar állami ösztöndíjas hallgató ugyanazon félévére megállapított állami ösztöndíjának ötven százaléka.
Az állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre besorolt jelentkező a beiratkozáskor nyilatkozik a képzés feltételeinek vállalásáról.

A hallgató által igénybe vett állami ösztöndíjjal támogatott félévek számát, magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv a felsőoktatási intézmény tájékoztatása alapján tartja nyilván.
A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés befejezésének, vagy ha a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató az adott képzést nem fejezi be, a hallgatói jogviszony megszűnésének időpontjától számított hatvan napon belül közli a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatóval az adott képzésen általa igénybe vett állami ösztöndíj teljes összegét.
A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv nyomon követi a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató foglalkoztatási útját.
A hazai munkaviszony időtartamába beleszámít

  • a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás és a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama,
  • az az időszak, amely alatt a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató részére álláskeresési járadékot folyósítottak.

A volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatónak nem kell teljesítenie az oklevél megszerzésére vonatkozóan előírt időtartamot, illetve a fennálló még nem teljesített (visszafizetési) kötelezettséget, ha három gyermeket szül.
A volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatónak nem kell teljesítenie a visszafizetési kötelezettséget, ha beiratkozását követően az adott szakon

  • felsőoktatási szakképzés, illetve osztott képzés esetén legfeljebb egy félévig,
  • osztatlan képzés esetén legfeljebb két félévig folytatott tanulmányokat magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben és szakváltásra nem került sor.

A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató kérelmére engedélyezi az oklevél megszerzésére vonatkozó időtartam meghosszabbítását

  • a külföldi felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokra,
  • nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése érdekében felnőttképzésben folytatott tanulmányokra tekintettel, legfeljebb két év időtartamra feltéve, hogy a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató igazolja, hogy
  • a külföldi felsőoktatási intézmény és a külföldön folytatott tanulmányok az adott állam joga szerint felsőoktatási intézménynek és felsőfokú képzésnek számítanak,
  • az oklevél kiadásához szükséges nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése érdekében folytatott tanulmányait felnőttképzési jogviszonyban végzi.

A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató kérelmére a visszafizetési kötelezettséget – kormányrendeletben meghatározottak szerint – teljesítettnek tekinti, ha a hallgató hazai munkaviszonyt az állami (rész)ösztöndíjjal igénybe vett képzési időnek megfelelő időtartamban tart fenn.

A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató kérelmére az oklevél megszerzésének időtartamra vonatkozó feltételt teljesítettnek tekinti, ha a hallgató az oklevelét tartós betegsége, balesete, szülés miatt nem képes megszerezni.

A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató kérelmére a hazai munkaviszony fenntartásra, a visszafizetésre vonatkozó kötelezettséget vagy annak egy részét teljesítettnek tekinti, ha a hallgató a kötelezettségét megváltozott munkaképességére tekintettel, tartós betegsége, balesete, szülés, kettő vagy több gyermek nevelésére tekintettel vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem képes teljesíteni.

Amennyiben a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv megállapítja, hogy a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató visszatérítési kötelezettsége fennáll, erről határozatot hoz. A visszatérítendő állami ösztöndíj összegét a határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül kell megfizetni (esedékesség).
A magyar állami (rész)ösztöndíj vagy annak egy része visszatérítését a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatót foglalkoztató munkáltató vagy más személy – a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szervhez intézett nyilatkozat benyújtásával – átvállalhatja.
A visszatérítési kötelezettség személyhez kötődő kötelezettség, mely nem terheli a hagyatékot.
A volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató kérelmére a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv

  • ötmillió forint alatti összegű állami ösztöndíj visszatérítési kötelezettsége esetén legfeljebb tíz évre szóló,
  • ötmillió forint feletti összegű állami ösztöndíj visszatérítési kötelezettsége esetén legfeljebb tizenöt évre szóló részletfizetést engedélyez.

 

A fegyelmi eljárás és a kárfelelősség

Ha a hallgató a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.
A fegyelmi büntetés lehet

  • megrovás,
  • szigorú megrovás,
  • a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott kedvezmények és juttatások – legfeljebb hat hónap időtartamra szóló – csökkentése, illetőleg megvonása,
  • határozott időre – legfeljebb két félévre – szóló eltiltás a tanulmányok folytatásától,
  • kizárás a felsőoktatási intézményből.

A fegyelmi büntetés megállapításánál a cselekmény összes körülményeire – így különösen a sérelmet szenvedettek körére, a következményekre, a jogsértő magatartás ismétlésére, az elkövetett cselekmény súlyára kell figyelemmel lenni.
Fegyelmi büntetésként szociális támogatást megvonni nem lehet. A fegyelmi eljárás megindítását, illetve a fegyelmi büntetés kiszabását a hallgató tanulmányi teljesítménye nem befolyásolja.

Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a fegyelmi vétségről való tudomásszerzés óta egy hónap, illetőleg a vétség elkövetése óta öt hónap már eltelt. E rendelkezések alkalmazásában tudomásszerzés az, amikor az eljárásra okot adó körülmény a fegyelmi eljárás megindítására jogosult tudomására jutott.
A fegyelmi eljárás rendjét a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata határozza meg, azzal, hogy a fegyelmi bizottság tagjainak legalább egyharmadát a hallgatói önkormányzat delegálja, valamint az eljárás során a hallgatót meg kell hallgatni, de a fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a hallgató szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg.

Ha a hallgató a tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a felsőoktatási intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz – az e törvényben meghatározott eltéréssel – a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szabályai szerint kell helytállnia. A gondatlan károkozás esetén, a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a károkozás napján érvényes legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) egyhavi összegének ötven százalékát. Szándékos károkozás esetén az okozott teljes kárt meg kell téríteni.
A hallgató a jegyzékkel vagy átvételi elismervénnyel visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokban bekövetkezett hiányért, kárért teljes kártérítési felelősséggel tartozik, feltéve, hogy azt állandóan őrizetében tartja, kizárólagosan használja vagy kezeli. Mentesül a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan ok idézte elő.
A felsőoktatási intézmény, a gyakorlati képzés szervezője a hallgatónak a hallgatói jogviszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárt a Ptk. rendelkezései szerint köteles megtéríteni. A felsőoktatási intézmény, illetve a gyakorlati képzés szervezője a felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő, vagy azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

A jogorvoslat joga

Jogainak megsértése esetén a hallgató

  • a hallgatói önkormányzathoz fordulhat jogi segítségnyújtásért,
  • jogorvoslati kérelmet terjeszthet elő, melyet a felsőoktatási intézmény a jelen törvényben írtak szerint köteles elbírálni,
  • az oktatási jogok biztosának az eljárását kezdeményezheti, feltéve, hogy az e törvényben szabályozottak szerint jogorvoslati jogát – a bírósági eljárás kivételével – kimerítette.


A felsőoktatási intézmény a hallgatóval kapcsolatos döntéseit – e törvényben, kormányrendeletben és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott esetben, valamint ha a hallgató kéri – írásban közli a hallgatóval. A felsőoktatási intézmény hallgatóval kapcsolatos döntése jogerős, ha a hallgató a törvényben meghatározott határidőn belül nem nyújt be jogorvoslati kérelmet, vagy a kérelem benyújtásáról lemondott.

A hallgató a felsőoktatási intézmény döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül – jogorvoslattal élhet, kivéve a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntést. Eljárás indítható a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen is, ha a döntés nem a felsőoktatási intézmény által elfogadott követelményekre épült, illetve a döntés ellentétes a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában foglaltakkal, vagy megszegték a vizsga megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket.

A jogorvoslati kérelem tárgyában a felsőoktatási intézmény a következő határozatokat hozhatja:

  • a kérelmet elutasítja,
  • a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja,
  • a döntést megváltoztatja,
  • a döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új eljárás lefolytatására utasítja.

A jogorvoslati kérelem elbírálása során a tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára, tartalmára és közlésére, a döntés kérelemre vagy hivatalból történő kijavítására, kicserélésére, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására a Ket. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A másodfokú döntés a közléssel jogerős és végrehajtható, kivéve, ha a hallgató a bírósági felülvizsgálatát kérte.

A hallgató a jogorvoslati kérelem tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti, annak közlésétől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. E rendelkezések alkalmazásában hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések a jogszabályban, valamint az intézményi dokumentumokban található olyan rendelkezések, amelyek a hallgatóra jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg.

A jogorvoslati eljárás rendjét a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában – a jelen törvényben meghatározott keret között – szabályozza.

A hallgatói jogviszony megszűnése

Megszűnik a hallgatói jogviszony,

  • ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel napján,
  • ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a bejelentés napján,
  • ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben, és önköltséges képzésben nem kívánja azt folytatni,
  • az adott képzési ciklust, illetve a szakirányú továbbképzés, felsőoktatási szakképzés esetén az utolsó képzési időszakot követő első záróvizsga-időszak utolsó napján, illetve a doktori képzés képzési idejének utolsó napján,
  • felsőoktatási szakképzésben, ha a hallgató tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált, és a felsőoktatási intézményben nem folyik másik, megfelelő felsőoktatási szakképzés, vagy a hallgató nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján,
  • ha a hallgató hallgatói jogviszonyát – fizetési hátralék miatt – a rektor a hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján,
  • a kizárás fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján,
  • ha a hallgatói jogviszony létesítéséhez előírt e törvényben meghatározott feltétel a továbbiakban már nem áll fenn, az ennek tárgyában hozott megszüntető döntés jogerőre emelkedésének napján,
  • ha a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgató a (feltételek elfogadásról szóló) nyilatkozatát visszavonja és nem vállalja az önköltséges képzésben való részvételt.

Nem szűnik meg az alapképzésben részt vevő hallgató hallgatói jogviszonya, ha az alapfokozat megszerzését követően a soron következő félévre mesterképzésre felvételt nyert.

A felsőoktatási intézmény egyoldalú nyilatkozattal is megszünteti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki

  • a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve a tantervben rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti,
  • egymást követően harmadik alkalommal nem jelentkezik be a következő tanulmányi félévre,
  • a hallgatói jogviszony szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait,
    feltéve, hogy a hallgatót előzetesen írásban felhívták arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről.
  • A felsőoktatási intézmény egyoldalú nyilatkozattal megszünteti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, akinek az azonos tanegységből tett sikertelen javító, és ismétlő javító vizsgáinak összesített száma eléri az ötöt.

Amennyiben a hallgatói jogviszony keretében a hallgató ugyanazon intézményben több szakon folytat tanulmányokat, e §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hallgatói jogviszony megszűnése helyett az adott szakon való tanulmányok nem folytathatók.

 

 

Tanulmányokhoz kapcsolódó érdekképviselet

Tanulmányokhoz kapcsolódó érdekképviselet

Tanulmányokhoz kapcsolódó érdekképviseleti területek

A hallgatói képviselet feladataihoz kapcsolódó tanulmányi kérdések az alábbi témák szerint kerültek összefoglalásra:

Képzési rendszer

Magyarország felsőoktatását 1993 és 2005 között az 1993. évi LXXX. tv. (1993-as felsőoktatási tv.), 2005 és 2012 között a 2005. évi CXXXIX. tv. (2005-ös felsőoktatási tv.), míg 2012 óta a 2011. évi CCIV. tv. (Nftv.) szabályozza.

A hatályos törvény a korábbiaknak megfelelően a ciklusokra osztottan és akreditrendszernek megfelelően határozza meg a képzési rendszer alapvető szabályait. Így itt szerepel, hogy felsőoktatási szakképzésben 120 kredit, alapképzésben 180-210 kredit, mesterképzésben 60-120 kredit, osztatlan mesterképzésben 300-360 kredit, szakirányú továbbképzésben 60-120 kredit írható elő az intézmény által az oklevél megszerzéséhez. Ahol a törvény tartományt határoz meg, ott az egyes szakok esetében a miniszteri rendeletben szereplő képzési és kimeneti követelmények határozzák meg a konkrét kreditértéket, amelyhez az intézmény tantervének úgy kell igazodnia, hogy az előírt kreditszám megszerzése biztosítsa a tantervi követelmények teljesítését, és így a diploma kiadását.

A diploma kiadásának további feltétele a szakdolgozat készítése, a záróvizsga letétele és az előírt nyelvvizsga teljesítése. Az elfogadható nyelvvizsgák körét szintén a KKK-k tartalmazzák, attól az intézmény nem térhet el. A záróvizsga letételét két évvel az abszolutórium megszerzése után az intézmény TVSZ-e külön feltételekhez (pl. különbözeti vizsga) kötheti. Ez a határidő a 2005-ös tv. alapján tanuló hallgatók esetén az abszolutórium utáni 7. év, míg az 1993-as törvény hatálya alatt kezdettek esetében 2018. szeptember 1-ig van lehetőség a záróvizsga letételére, azaz az ő esetükben ettől még külön feltétel szabásával se térhet el az intézmény.

A törvény tartalmazza, hogy teljes idejű képzés esetén félévente minimum 200 tanórából áll a tanterv, míg részidős (esti vagy levelező) képzés esetén az előírás a nappali képzés tanóráinak 30-50 %-a, kivéve a szakirányú továbbképzést, ahol ez a határ 20-50%.

Az egyes szakok részletszabályait a képzési és kimeneti követelmények (KKK) tartalmazzák. Minden felsőoktatási intézmény köteles biztosítani, hogy a tanterve a KKK-ban előírt kredittartományoknak megfeleljen, és az ott (valamint a törvényben) előírt választható tárgyak teljesítését beszámítsa a tantervi követelmények teljesítésébe.


Tehetséggondozás

A hatályos felsőoktatási törvény (a 2011. évi CCIV. törvény) kimondja azt, hogy a felsőoktatási intézményeknek megkülönböztetett figyelemmel kell kísérnie a tehetséges hallgatók fejlesztését. Napjainkban a felsőoktatásban az alábbi releváns programok, intézmények működnek a tehetséggondozás területén.

 

Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK)

A felsőoktatásban megvalósuló tehetséggondozás egyik legnagyobb múltra visszatekintő intézménye. Minden páratlan év tavaszán megrendezésre kerül 16 tudományterület szekcióiban az Országos Tudományos Diákköri Tanács, a Magyar Tudományos Akadémia, a felsőoktatásban érintett minisztériumok és országos hatáskörű intézmények, szervezetek, alapítványok szervezésében, azok segítségével. A szekciókba, amelyek az egyes tudományterületek országos döntői, azok a fiatalok nevezhetnek, akik a megelőző intézményi, kari konferenciákon erre teljesítményükkel jogosultságot szereztek (TDK). A szakmai szekciók tagozatokra bomlanak, egy tagozatba legalább öt, legfeljebb 15 pályamunka kerülhet. További feltétel az is, hogy a tagozat csak akkor szervezhető meg, ha több intézmény is részt vesz benne. Lehetőséget kapnak a bemutatkozásra és a versenyben való részvételre a határon túli magyar egyetemisták, valamint a kiemelkedő középiskolás kutató diákok is.

Az intézményi TDK-k minden esetben az országos döntőket megelőző évben kerülnek megrendezésre (páros években) intézményi szinten. Ezekre a hallgatók a kari TDK felelősöknél tudnak jelentkezni. A helyi fordulókon általában egy 15 – 20 perces előadás során mutatják be a kutatásuk témáját, aktuális státuszát (a kész dolgozat megléte nem többnyire nem feltétele a részvételnek) amelyeket követően a tanszék/kar oktatóiból álló zsűri dönt azok továbbjutásáról. A továbbjutó, kész formában meglévő pályamunkákat minden esetben egy online rendszerbe kell felölteni, amelynek végső határideje minden esetben január első napjaira esik. A pályamunkák pontos formai követelményei szekciónként eltérőek, azokról az egyes szekciófelhívások nyújtanak részletes tájékoztatást.

A konferenciára nevezett, és elfogadott pályamunkákat minden esetben szóban kell bemutatni, személyesen a szekciók ülésein. Az OTDK nyelve a magyar, de természetesen idegen nyelven zajló szekciók is megrendezésre kerülnek. Az OTDK-n részvételt elismerő oklevelet kap minden bemutatott pályamunka valamennyi szerzője és témavezetője. Emellett a pályamunkák legfeljebb ⅓-a részesülhet az I., II. és III. helyezések valamelyikében, annak figyelembe vételével, hogy szakmai tagozatonként legfeljebb egy pályamunka kaphat első helyezést. A szakmai bizottságok támogatása esetén a szekció főzsűrik a helyezéseket rangban követő különdíjakat adományozhatnak. Különdíj az I., II. és III. minősített helyezésekhez is társítható. A szekciók a középiskolásoknak OTDK junior díjat is kiadhatnak. A helyezett és díjazott pályamunkák száma legfeljebb a szekcióban bemutatott pályamunkák 50%-a lehet.
Bővebb információk: OTDT honlap

 

Szakkollégiumok

A szakkollégiumok a hazai felsőoktatásban meglévő tehetséggondozás fontos bázisát alkotják. Céljuk általában kettős, mindamellett, hogy a tömegessé váló felsőoktatásban igyekeznek megtalálni a tehetséges diákokat, segíteni őket tehetségük kibontakoztatásában és fejlesztésében, megpróbálják a társadalmi hátrányokkal küszködő hallgatók esélyeit kiegyenlíteni. Az intézményrendszerük több mint 40 éve jelen van a hazai felsőoktatás világában, ma pedig már szinte minden felsőoktatási intézményben működik legalább egy, de inkább több szakkollégium. Általában nem csak és kizárólag a tudományos pályára készítik fel tagjaikat, hanem céljuk az, hogy olyan kompetenciákat fejlesszenek, és képzéseket biztosítsanak hallgatóik számára, amelyeket az akadémiai szférán kívül is hasznosítani tudnak.

A szakkollégiumok országos fóruma az Interkoll, vagy más néven a Szakkollégiumok Egyeztető Fóruma. Ezen testület koordinációs szerepet tölt be a szakkollégiumok működésében. Önálló Minősítő Bizottsággal rendelkezik, amely három kategória szerint minősíti a szakkollégiumokat: minősített szakkollégium, szakkollégiumi ígéret és egyéb szakkollégium. Ezek mellett külön kategóriaként jelentek meg az elmúlt évek során a roma szakkollégiumok is. Tagjai többnyire olyan tudományos fokozattal rendelkező oktatók, kutatók, szakemberek, akik korábban maguk is tagjai voltak valamilyen szakkollégiumnak, a szakkollégiumi mozgalomnak. Jelenleg hazánkban 42 minősített szakkollégium működik. A Minősítő Bizottság mellett működik egy Kommunikációs Bizottság is, amely elsődleges feladata a szervezet külső és belső kommunikációjának koordinálása. Fontos megemlíteni az úgynevezett Szakkollégiumi Chartát, amely meghatározza a szakkollégiumok működésének legfontosabb kritériumait. Ezek közül a legfontosabbak a következők: autonómiával és kiterjedt önkormányzatisággal rendelkeznek, tevékenységük középpontjában a szakmai munka áll, e mellett viszont céljuk a társadalmi problémákra érzékeny értelmiség kinevelése, tagjai főiskolások és egyetemisták, akiknél fontos szempont az együttlakás a programok a szakmai programok, és a közös munka miatt.

Elérhetőség: www.szakkoli.hu

 

Intézményi tehetséggondozó programok

A fentebb említett két pillér mellett a tehetséggondozás harmadik fontos szereplője. Ezek az egyes intézmények különböző és önálló tehetséggondozó programjai. Céljuk a hallgatókban rejlő tehetség kibontakoztatása, a mesterképzésre és doktori képzésre való bejutás elősegítése, illetve a tudományos és oktatói utánpótlás kinevelése. Ezen kívül szakmai és anyagi támogatást nyújtanak a tehetséges hallgatóknak. Komplex tehetséggondozási program, vagyis ezáltal tehetségmenedzselés egyre több intézményben valósul meg, amelyek mindegyike számos jó gyakorlatot tartalmaz. Az intézmények a programokban lehetőséget adnak a kutatáshoz és a tudományos munkához kapcsolódó szakmai segítség eléréséhez. Ezek mellett különböző pályázatokkal segítik a tehetségek bemutatkozását, tanulmányaik végigkísérését, hallgatói – kutatói ösztöndíjakkal igyekeznek motiválni a programban résztvevőket. A képzőintézmények egyik legfőbb célja, hogy a kiváló képességű hallgatók az alapképzést követően a mesterképzésen át eljussanak a doktori programba, valamint a későbbiekben az oktatói munkában is részt vállaljanak.

 

HÖOK Tehetségmentor program

Számos tehetséges hazai fiatal már a középiskolát követő továbbtanulás, pályaválasztás során elvész, ezért a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) egy olyan kortárssegítő hálózat kiépítését indította el, ami segít elérni és a felsőoktatásba történt bekerülést követően felkarolni a tehetségeket. A Tehetségmentor Program centrumában azok a tehetséges fiatalok állnak, akiket már a középiskolában azonosítanak, és akiket a Programnak köszönhetően az oktatók, a kutatók mellett kortárs mentorok is segíteni fognak tehetségük kibontakoztatásában.

Az általunk létrehozott kortárssegítő hálózat összekapcsolja a tehetséggondozás szereplőit – a középiskolákat, a felsőoktatási intézményeket és azok tehetséggondozási programjait, az OTDK-t, a kari TDK-kat, szakkollégiumokat – az elsőéves hallgatókkal. A struktúráját tekintve két szintből álló hálózatban minden intézményben foglalkoztatunk „tehetségmentorokat” és „tehetségkoordinátorokat”.

A mentorok feladata alapvetően egy intézményen kívüli és egy intézményen belüli tevékenységi körre oszlik. Előbbi a középiskolákkal való kapcsolattartást, a középiskolai osztályfőnökök és tanárok általi ajánlások megszervezését, valamint a felsőoktatás elérésében segítséget jelentő „előmentorálást” foglalja magában, míg utóbbi azon lehetőségeknek, oktatóknak a megismertetése velük, amik és akik segíteni tudnak abban, hogy kibontakoztathassák tehetségüket, valamint a kutatómunkához és a kiemelkedő szakmai tevékenységhez nyújtott támogatást, szakmai mentorálást.

A mentorok a jelenleg is jól működő gyakorlatok, organizmusok összefogásával és egységes struktúrába való illesztésével segítik megakadályozni a tehetséges hallgatók lemorzsolódását. Feladatkörüket és a program részleteit - alkalmazkodva a régiós specifikumokhoz – lokális szinten, nem pedig centralizáltan határozzuk meg (más-más sajátosságokkal kell szembenézni egy fiatalnak az ország különböző régióiban). Tevékenységüket intézményi szinten az utóbbiak, vagyis egy-egy „tehetségkoordinátor” fogja össze. A tehetségmentorokkal és a tehetségkoordinátorokkal szemben követelmény, hogy maguk is részt vegyenek valamilyen felsőoktatási tehetséggondozásban, hiszen ez biztosítja hitelességüket a középiskolák, a „mentorált” hallgatók, valamint a tehetséggondozást végző oktatók előtt.

 

 

Footnotes
OTDT felhívás
OFI(2011): Szakkolégumi helyzetkép felmérése



Oktatói munka hallgatói véleményezése

 

Jogszabályi háttér

A jogszabályok szerint minden felsőoktatási intézménynek kötelessége, hogy biztosítsa az oktatói munka hallgatói véleményezésének lehetőségét. Ennek rendjét az intézmény szenátusa fogadja el, az elfogadás csak a hallgatói önkormányzat egyetértésével történhet.

Az Nftv. 3. sz. melléklete rendelkezik arról, hogy az oktatói munka hallgatói véleményezésének eredményeit minden alkalmazott esetében a foglalkoztatás megszűnésétől számított öt évig nyilván kell tartania az intézménynek. Ugyanitt rendelkezik róla a törvény, hogy az eredményeket a felsőoktatási intézménnyel hallgatói, foglalkoztatási jogviszonyban állók számára az intézményi OMHV-szabályzatban meghatározott módon továbbítani lehet. Ez alapján tehát – ha azt az OMHV-szabályozás elrendeli – az egyetemi polgárok részére eljuttatható a véleményezés eredménye, akár az eredmények közé tartozó személyes adatokra kiterjedően is.

2016 január 1. óta a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény felsőoktatásban való végrehajtásáról és a felsőoktatási intézményben való foglalkoztatás egyes kérdéseiről szóló 395/2015. (XII. 12.) Korm. rendelet előírja, hogy az OMHV eredményeit figyelembe kell venni az oktatók kötelező munkáltatói minősítése során. A rendelet szerint két szempont esetén az OMHV szabályzatban meghatározottak alapján kell az értékelést elvégezni. Ez a két szempont:

  • az oktatói munka hallgatók általi véleményezése az oktatási tevékenység színvonalának általános megítélése kapcsán (kiemelkedő - megfelelő - kevéssé megfelelő - nem megfelelő)
  • az oktatói munka hallgatók általi véleményezése a hallgatók szakmai előmenetelét támogató tanári attitűd kapcsán (kiemelkedő - megfelelő - kevéssé megfelelő - nem megfelelő)

Ezek esetében tehát az OMHV szabályzatban kell meghatározni, hogy milyen OMHV-eredmények esetén milyen értékelés adható vagy adandó az egyes oktatóknak.

 

Jó gyakorlatok

Az oktatói véleményezés sikere a legtöbb esetben három dolgon múlik:
Az első a magas kitöltési arány, amihez elengedhetetlen a hallgatók motivációja a kitöltésre. Ez történhet járulékos motivációs eszközök (pl. bizonyos kedvezmények biztosítása kitöltés vagy a kitöltés elutasításáról szóló aktív visszajelzés) alkalmazásával, de legalább ilyen fontos az, hogy a hallgatókhoz teljes körűen eljusson a véleményezés eredménye, valamint értesüljenek a véleményezés alapján hozott intézményi intézkedésekről. Amennyiben ezek hiányoznak, akkor nem várható a kitöltöttség releváns szintjének elérése.

A második a könnyű hozzáférhetőség, és a manipuláció kizárása. Ennek biztosítására legalkalmasabbnak az elektronikus lebonyolítás tűnik. Itt egyszerűen megvalósítható, hogy a hallgató külön-külön jelölje, hogy egy adott tantárgyat/oktatót nem kíván véleményezni.

A harmadik tényező, hogy az intézmény vezetése is prioritásként kezelje a rendszert és eltökélt legyen annak sikerre vitelében. Nem várható, hogy a visszajelzés eredményeit komolyan vegyék pl. az oktatók, ha az oktatói kiválóság elismerései (pl. Kiváló Oktató és egyéb díjak) más, szubjektív szempontokon és nem az OMHV-n alapulnak, vagy ha a rendeleti előírás ellenére nem megfelelő differenciálást biztosítva jelenik meg az OMHV a minősítés során.

 


Tanulmányi érdekképviselet

A tanulmányi érdekképviselet két fő területet foglal magában: az egyik az intézményi szabályozók (hallgatói követelményrendszer, ezen belül a tanulmányi és vizsgaszabályzat, valamint a tantervek) hallgatói érdeket szolgáló alakítása, a másik pedig létező szabályok keretei közötti hallgatói érdekérvényesítés, tanácsadás.
A tanulmányi és vizsgaszabályzat elfogadásánál a hallgatói önkormányzatot egyetértési jog illeti meg. Ez tehát azt jelenti, hogy a minden új szabály bevezetésére csak a HÖK, aktívan kinyilvánított egyetértésével kerülhet sor. Esetenként elképzelhető, hogy az egyetértési jog célzott vagy véletlen megkerülését jelentheti, ha tanulmányi jellegű szabályt a HKR-en/TVSZ-en kívül, más szabályzatban, határozatban rögzítene az intézmény. Ez az eljárás azonban nem jogszerű, hiszen az Nftv. melléklete előírja, hogy a a hallgatói tanulmányi rendet és az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének, ellenőrzésének rendjét (azaz az ezekre vonatkozó valamennyi szabályt) a tanulmányi és vizsgaszabályzatnak kell tartalmaznia.

A tantervekkel kapcsolatban már korlátozottabbak a hallgatói érdekképviseletek jogai. A törvény rendelkezik arról, hogy a tanterveket öt évente felül kell vizsgálni, és új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények bevezetésére felmenő rendszerben kerülhet sor. E szabályok megsértése ellen lényegesen könnyebb fellépni, mint a tantervek tartalmi kérdéseiben érvényesíteni a minőségi szempontokat.

Fontos tudni, hogy az Nftv. szerint a tantervek a képzési program részei, így azok elfogadása és módosítása a szenátus át nem ruházható jogköre. Azaz minden tantervi módosítást a szenátusnak kell elfogadnia, így legalább ez lehetőséget teremt arra, hogy a hallgatói önkormányzat – a szenátusba delegált tagjai által – részt vegyen ezek megalkotásában. Minőségi szempontból ezen felül is támaszthatóak elvárások a tantervi felülvizsgálatokkal szemben:

Az ad hoc jellegű változtatások helyett rendszerszintű felülvizsgálatra van szükség, legalább a törvényi 5 éves időtávban. A felülvizsgálat folyamatát megfelelően kell szabályozni: pontos határidőket kell rögzíteni az egyes lépésekre, valamint rögzíteni kell, hogy mely testületek vagy vezetők milyen rendben tárgyalják, illetve véleményezik azokat. Ezek részleteit, pl. az egyes határidőket időben kell kommunikálni az érintettek felé, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a hallgatói észrevételek összesítésére és kiérlelésére. A felülvizsgálatok során elsődlegesnek kell lennie a jogszabályi megfelelőségnek, valamint a tartalmi kérdéseknek is. Ha egy ilyen, a minőségi szempontokat is figyelembe vevő eljárási gyakorlatot sikerül kialakítani a felsőoktatási intézményben, akkor biztosra vehető, hogy a hallgatói észrevételek is idejében becsatornázódhatnak a végső döntés szenátusi kimondását megelőzően.

Az egyéni érdekérvényesítés célja a létező szabályok érvényesülésében való közreműködés. Ennek nehézségét az adhatja, hogy az egyes hallgatói ügyekben gyakran ugyanazoknak a személyeknek kell konfrontálódnia, mint aki egyéb ügyekben a vezetés tárgyalópartnere. Ennek a nehézségnek a kiküszöbölésére elképzelhető olyan automatizált panaszkezelő rendszer alkalmazása, ahol a hallgató által jelzett probléma egyidejűleg jut el a hallgatói érdekképviselőhöz, valamint az intézmény felelőséhez is, és amely képes nyilvántartani azt is, ha egy panasz hallgatói részről megalapozatlan, valamint ha megoldódik. A tipikus, gyakran előforduló panaszok ilyen módon történő kezelése lehetőséget teremthet arra is, hogy a nagyobb szakértelemmel rendelkező érdekképviselők erőforrásaikat a kevésbé tipikus, egyedi értékelést igénylő problémák megoldásában való közreműködésre fordíthassák.

A felsőoktatási intézmények alapvető működési szabályait a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. tv. (Nftv.) szabályozza. Ezen túl, mint minden költségvetési szerv esetén, a gazdálkodás, a beszerzések szabályait az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv. (Áht.), valamint az ennek végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.) szabályozzák.
További vonatkozó jogszabályok:

 

Felsőoktatási intézmények szabályzatait közvetlenül érintő jogszabályok:
87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet: tanulmányi adminisztrációval és a TVSZ tárgykörébe tartozó kérdések, szakindítás
51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet: térítési és juttatási szabályok
423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet: felvételi szabályok
230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet: szakmai gyakorlatok szabályai
283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet: tanárképzés szabályai
395/2015. (XII. 12.) Korm. rendelet: közalkalmazottakra vonatkozó szabályok, köztük az OMHV figyelembevétele az oktatók munkájának kötelező minősítése során

 

A szakok intézményi tanterveit érintő jogszabály:
18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet

 

Hallgatókat közvetlenül érintő jogszabályok, amelyek intézményi szabályzatban nem (vagy kevésbé) jelennek meg:
248/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet: állami ösztöndíj feltételeként vállalt kötelezettségek és teljesítésük
362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet: diákigazolvány
24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet: kiválósági ösztöndíjak keretszabályai

 

Intézményeket, felsőoktatási testületeket érintő jogszabályok:
19/2012. (II. 22.) Korm. rendelet: a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, Felsőoktatási Tervezetési Testület és a Duális Képzési Tanács működése
50/2008. (III. 14.) Korm. rendelet: felsőoktatási intézmények finanszírozása
139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet: szakok jegyzéke, új szak bejegyzése


Kapcsolódó fogalmak

 

Egyetértési jog

Az egyetértési jog – természeténél fogva – sem a döntési joggal rendelkező, sem az egyetértési jog címzettje számára nem biztosít önálló döntési lehetőséget. Konszenzus hiányában nem kerülhet sor érvényes döntés megalkotására. [47/1991. (IX. 24.) AB határozat.]

A konszenzusos szabályozó elfogadása érdekében a feleket egyeztetési, együttműködési kényszerben vannak, amelyről az Alkotmánybíróság más határozatában így nyilatkozik: Az egyetértési jog kétségtelenül erős korlátot jelent a döntéshozatali folyamatban, és [az adott szabályozó] elfogadása során együttműködésre készteti [a feleket]. Szükség esetén többszöri egyeztetéssel, a különböző érdekek kölcsönös figyelembevételével egyetértésre kell jutniuk ahhoz, hogy [az adott szabályozó] megalkotható legyen. Az egyetértési jog gyakorlása adott esetben a kisebbségi érdekeket sértő döntések meghozatalának megakadályozására is alkalmas eszköz lehet.

Az egyetértés megadása az adott döntés hatályossági feltétele. Az egyetértés megadása lehet előzetes(hozzájárulás) és lehet utólagos (jóváhagyás) is, azonban mindenképp meg kell előznie az adott szabályozó hatályosulását. Egyedi ügyben eljáróm bíróság azt is megállapította, hogy „az egyetértési jog hallgatólagos gyakorlása fogalmilag kizárt, [..] döntést jóváhagyni hallgtással csak abban az esetben lehet, ha erről jogszabály kifejezetten rendelkezik[.]

Az egyetértési joggal kapcsolatban még felmerülhett, hogy az egyetértést vagy annak hiányát, esetleg az egyetértés megkérésének elmulasztását kötelezően jelezni kell-e az egyetértési joggal érintett döntés meghozatalakor, pl. a szenátus ülésén. Ezzel kapcsolatban szintén egyedi ügyben fejtette ki bíróság, hogy „az egyetértési jog az annak megadására felhívó felkérés alapján gyakorolható, azzal kapcsolatban a jogosultnak nincs felajánlási kötelezettsége, egyebekben pedig a hallgatói önkormányzatnak nincsen jelzési joga sem a jogsértések tekintetében”, azaz az egyetértés megkérésének elmulasztását nem a döntés meghozatalakor kell jelezni, hanem az az erre rendelt bírói úton érvényesíthető.

A hatályos Nftv. szerint a hallgatói önkormányzatot az alábbi kérdésekben illeti meg egyetértési jog:

térítési és juttatási szabályzat elfogadása és módosítása (61 §. (1) bekezdés a) pont),
az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendje elfogadása és módosítása (61 §. (1) bekezdés b) pont),
tanulmányi és vizsgaszabályzat elfogadása és módosítása (61 §. (1) bekezdés c) pont),
az ifjúságpolitikai és hallgatói célokra biztosított pénzeszközök felhasználása (61. § (2) bekezdés)
az eltérés attól a szabálytól, hogy a teljes idejű képzést a nappali képzés munkarendje szerint heti öt napból álló tanítási hét keretében, a munkanapokon kell megszervezni (17. § (2) bekezdés).
A juttatási rendelet a következő, további egyetértési jogokat állapítja meg:
döntés a kulturális, valamint a sporttevékenységek támogatásáról, azaz döntés a tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva 20 %-ának felhasználásáról,
döntés az Európai Gazdasági Térség országaiban résztanulmányokat folytató hallgatók ösztöndíja megállapításának és folyósításának rendjéről és elveiről.

 

Kredit

A tanulmányi követelmények teljesítését - az egyes tantárgyakhoz, tantervi egységekhez rendelten – kifejező mutatószám.
Más megfogalmazásban: hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, amely a tantárgy, illetve a tantervi egység vonatkozásában kifejezi azt a becsült időt, amely meghatározott ismeretek elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges; egy kredit átlagosan harminc tanulmányi munkaórát jelent, a kredit értéke - feltéve, hogy a hallgató teljesítményét elfogadták - nem függ attól, hogy a hallgató a tudására milyen értékelést kapott.

A kreditérték kifejezi, hogy a követelmények teljesítéséhez mennyi tanulmányi munkára van szükség, továbbá azt, hogy a tantárgy, tantervi egység felvételével és a tanulmányi követelmények teljesítésével mennyi kreditet szerezhet a hallgató. Kredit csak olyan tantárgyhoz, tantervi egységhez rendelendő, amelynek minősítése az 56. § (7) bekezdése szerint történik.

 

Előtanulmányi rend

A tanterv határozza meg, hogy az egyes tantárgyak felvételéhez milyen más tantárgyak előzetes teljesítése szükséges, valamint egyes tantárgyakhoz más tantárgyaknak egyidejű felvétele is meghatározható követelményként. Egy adott tantárgyhoz legfeljebb három másik tantárgy vagy a képzési célt illetően több tantárgyat magában foglaló legfeljebb egy, 15 kreditnél nem nagyobb kreditértékű tantárgycsoport (modul) rendelhető előtanulmányi kötelezettségként.

 

Hallgatói követelményrendszer

A szervezeti és működési szabályzat része, ahol meg kell határozni különösen:

  • az NFtv. keretei között a felvételi eljárás rendjét,
  • a hallgatói jogok gyakorlásának és kötelességek teljesítésének rendjét, a hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott kérelmek elbírálásának és a jogorvoslatnak a rendjét,
  • a hallgatói tanulmányi rendet és az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének, ellenőrzésének rendjét (tanulmányi és vizsgaszabályzat, doktori szabályzat),
  • a hallgatót terhelő fizetési kötelezettség megállapításának és teljesítésének rendjét, a hallgatói juttatások elosztásának rendjét (térítési és juttatási szabályzat),
  • a hallgatói fegyelmi és kártérítési ügyek elbírálásának rendjét,
  • a hallgatói balesetek megelőzésével kapcsolatos és a bekövetkezett balesetek esetén követendő előírásokat.

 

Tanulmányi és vizsgaszabályzat

A szervezeti és működési szabályzat részét képező hallgatói követelményrendszer része. Ebben kell meghatározni a hallgatói tanulmányi rendet és az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének, ellenőrzésének rendjét, azaz különösen:
(2) A kreditrendszerű képzésben - a felsőoktatási intézmény szabályzatában - szabályozni kell

  1. az egyéni tantárgyfelvétel módját, ütemezését,
  2. a kreditek gyűjtésének szabályait,
  3. a tantárgyelismerés szabályait,
  4. meghatározott képzési időszakok alatt a hallgató által megszerzendő minimális kreditértékeket,
  5. a 4. pontban foglaltak alkalmazásának módját a korábban megszüntetett hallgatói jogviszonyú, de az adott képzésre felvételi eljárásban újra felvételt nyert, tanulmányaikat folytató hallgatókra,
  6. a szorgalmi időszakban teljesített feladatok, megírt zárthelyi dolgozatok, elkészített beszámolók alapján adott félévközi jegy, valamint félévközi követelmények és a vizsga alapján együttesen vagy kizárólag a vizsgán tanúsított tudás alapján adott vizsgajegy megszerzésének módját, a sikertelen félévközi teljesítések pótlásának lehetőségeit,
  7. a vizsgákra való jelentkezés és a jelentkezés visszavonásának módját,
  8. a sikertelen vizsgák egy vizsgaidőszakon belüli megismétlési kísérleteinek számát, egy adott tantárgynak a tanulmányok során való újabb felvételi lehetőségeit,
  9. egy adott képzési időszak után a tanulmányok folytatásához, szükséges minimális (halmozott) súlyozott tanulmányi átlagot,
  10. a megkezdett passzív féléveknek és az önköltséges hallgatók esetében az aktív féléveknek a végbizonyítvány megszerzéséig igénybe vehető maximális számát,
  11. a szakdolgozat vagy diplomamunka elkészítésének rendjét,
  12. a végbizonyítvány (abszolutórium) törzslapon történő kiállításának rendjét,
  13. a záróvizsga rendjét, a záróvizsga eredmények kiszámítását,
  14. az oklevél eredményének (minősítésének) kiszámítását,
  15. az Nftv. 42. § (2) bekezdése szerinti részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzés meghirdetésének és az arra történő felvétel szabályait,
  16. a továbbtanulást, az átvételt vagy a vendéghallgatást megelőző előzetes kreditátviteli eljárás szabályait,
  17. a felsőoktatási vagy felsőfokú szakképzés során elsajátított ismeretek kötelező beszámításának, a 15. pont szerinti képzés során elsajátított ismeretek, valamint a korábbi munka- és egyéb tapasztalatok beszámításának, a nem formális, informális tanulással elsajátított kompetenciák elismerésének, beszámításának módját.

 

 

 

 

 

Juttatások és térítések

Juttatások és térítések

A hallgatói Juttatások és térítések témája magában foglalja a felsőoktatási rendszer és az államháztartás által biztosított bevételi forrásokat, valamint a hallgatók által meghatározott esetekben fizetendő költségeket. Ezek az alábbi alpontokban kerülnek bemutatásra:



Hallgatói juttatások

A felsőoktatási intézményekben fellelhető ösztöndíjak többsége a hallgatói normatívából kerül kifizetésre az ösztöndíjat megpályázó és elnyerő hallgató irányába. Fontos kiemelni, hogy a hallgatói normatíva elosztása az egyes felsőoktatási intézmények között eltérő, azokat a térítési és juttatási szabályzatokban szabályozzák az intézmények. Ennek megfelelően egyes ösztöndíjak mértéke intézményenként eltérő lehet. A hallgatói normatívából kifizetendő ösztöndíjakat két nagyobb csoportba sorolhatjuk, szociális alapú ösztöndíjakra és teljesítmény alapú ösztöndíjakra.


Szociális Alapú Ösztöndíjak:

A felsőoktatási intézmények azon hallgatók számára, kik tanulmányaikat teljes idejű nappali tagozaton, magyar állami ösztöndíjas vagy magyar állami részösztöndíjas képzésen folytatják, az esélyegyenlőség megteremtése érdekében szociális alapon támogatást biztosítanak a rászoruló hallgatók számára. Az alább felsorolt ösztöndíjak önköltséges/költségtérítéses képzésen tanuló hallgatók számára nem elérhetőek. Fontos azonban megjegyezni, hogy néhány felsőoktatási intézményben lehetősége van szociális helyzetére hivatkozva a hallgatónak pályázatot benyújtania önköltségi díjának mérséklésére.


Rendszeres Szociális Ösztöndíj:

A rendszeres szociális ösztöndíj mértékét a felsőoktatási intézmény állapítja meg a hallgató szociális helyzete alapján, mely eljárásrendet az intézmények térítési és juttatási szabályzataiban rögzít. Az ösztöndíj pályázat útján nyerhető el, melyet elnyerése esetén havi szinten folyósít a felsőoktatási intézmény a hallgató számára öt hónapon keresztül. Az ösztöndíjat minden megkezdett aktív félévben meg kell pályáznia a hallgatónak, amennyiben részesülni szeretne abban.

A felsőoktatási intézményekben a rendszeres szociális ösztöndíjak odaítélése rendszerint az ösztöndíj bizottságok hatáskörébe tartozik. A Magyarországon fellelhető felsőoktatási intézményekben a rendszeres szociális ösztöndíj pályázati értékelése eltérő, így mindenképpen érdemes felkeresnie a pályázónak az intézményében található ösztöndíjakkal foglalkozó bizottságot annak érdekében, hogy az ösztöndíj igazolás és pontrendszerét megismerje.
Az ösztöndíj bizottságok minden beérkezett pályázatot az intézményi szabályzatokban foglaltak alapján pontoznak, majd sorrendbe állítanak, így kapva meg a rendelkezésre álló keretösszeg alapján minden pályázó a számára megítélt rendszeres szociális ösztöndíj összegét. A bizottságok több szempont figyelembe vételével állapítják meg a hallgató szociális helyzetét, ezek közül a fajsúlyosabbak a következők:

Nettó egy főre jutó jövedelem: A pályázóval egy háztartásban élők nettó jövedelme összeadva, majd elosztva a háztartásban élők számával.

  • A pályázó árva vagy félárva
  • A pályázó halmozottan hátrányos helyzetű vagy hátrányos helyzetű
  • Fogyatékossággal élő pályázó, vagy vele egy háztartásban élő fogyatékossággal élő személy
  • A pályázó lakóhelye és a felsőoktatási intézmény közötti távolság, az utazás ideje és annak költsége
  • A pályázó vagy a vele egy háztartásban élők egészségügyi kiadásainak összege
  • A pályázó által eltartottak száma, különös tekintettel a pályázó által eltartott gyermekekre

A rendszeres szociális ösztöndíjak pályázati kiírásai intézményenként eltérőek, kiemelendő, hogy csak néhány, fontosabb állapot került fentebb ismertetésre.

A hatályos jogszabályok alapján, amennyiben a rendszeres szociális ösztöndíjat megpályázó hallgató az alábbi állapotok egyikébe tartozik úgy havonta 23800 Ft-os támogatásban részesül:

  • Fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult
  • Halmozottan hátrányos helyzetű
  • Családfenntartó
  • Nagycsaládos
  • Árva

Az 51/2007-es kormányrendelet egy másik kategóriát is megemlít, mely szerint azon pályázó, kire az alább felsorolt állapotok valamelyike érvényes, úgy minimum havi 11 900 Ft-ra jogosult:

  • Hátrányos helyzetű, vagy
  • Gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg
  • Félárva.


Rendkívüli Szociális Ösztöndíj:

A rendkívüli szociális ösztöndíj hasonlóan a rendszeres szociális ösztöndíjhoz szintén intézményi hatáskörben szabályozott. Az ösztöndíj pályázat útján nyerhető el, mely olyan nem várt, a pályázó életkörülményeit megváltoztató változás esetén nyújtható be, mint pl. az eltartó elhalálozása, tartós betegség bekövetkezése, válás, gyermekszületés. Az elnyerhető ösztöndíj mértéke a megváltozott életkörülményt kiváltó eset alapján változó, az összeg azonban elérheti a 100.000-Ft-ot is.

 

Alaptámogatás:

Minden magyar állami ösztöndíjas hallgató első félévére való beiratkozáskor pályázhatja meg az alaptámogatás ösztöndíjat, amely az iskolakezdést hivatott támogatni.
Az első alapképzését megkezdő hallgató az ösztöndíj elnyerése esetén egyszeri, 59.500-Ft-os ösztöndíjban részesülhet.
Az első mesterképzését megkezdő hallgató az ösztöndíj elnyerése esetén egyszeri, 89250-Ft-os ösztöndíjban részesülhet.

Az ösztöndíjat azon hallgatók nyerhetik el, kikre az alábbi állapotok egyike érvényes:
Fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult

  • Halmozottan hátrányos helyzetű
  • Hátrányos helyzetű
  • Családfenntartó
  • Nagycsaládos
  • Árva.
  • Félárva
  • Gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg.

 

Bursa Hungarica Ösztöndíj:

A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj a már korábban említett szociális alapú ösztöndíjakkal ellentétben nem a felsőoktatási intézmény hatáskörébe tartozik, hanem a települési önkormányzatok, illetve az Emberi Erőforrások minisztériuma által szabályozott ösztöndíj. Az ösztöndíjra csak azok pályázhatnak, kiknek az állandó lakóhelyük szerinti település önkormányzata csatlakozott a programhoz.

Az ösztöndíjprogram keretében elnyerhető maximális ösztöndíj összege 10.000 Ft, melynek fele részét az állam, a másik felét pedig a települési önkormányzat bocsájtja a pályázó rendelkezésére a felsőoktatási intézményen keresztül.

A pályázattal kapcsolatos bővebb információkról az alábbi honlapon tájékozódhattok:
http://www.emet.gov.hu/felhivasok/bursa_hungarica9/
A pályázati rendszer elérhetősége:
https://www.eper.hu/eperbursa/paly/palybelep.aspx


Teljesítmény Alapú Ösztöndíjak:

A teljesítmény alapú ösztöndíjak a hallgató tanulmányi teljesítménye alapján megállapítandó ösztöndíjak témakörét fedi. Ezen ösztöndíjak motivációs ereje hivatott a hallgatókat jobb tanulmányi teljesítményre ösztönözni illetve egyfajta elismerést, anyagi támogatást nyújt azon hallgatók számára, kik átlag felett teljesítenek képzéseik során. Az alább felsorolt ösztöndíjak a szociális alapú ösztöndíjakhoz hasonlóan önköltséges/költségtérítéses képzésen tanuló hallgatók számára nem elérhetőek. Fontos azonban megemlíteni, hogy az önköltséges/költségtérítéses képzésben résztvevő hallgatók számára néhány felsőoktatási intézmény teljesítmény alapon ad lehetőséget a hallgatóknak önköltségi díjuk mérséklésére, vagy egy bizonyos mértékű visszatérítésre. Ezekről a lehetőségekről mindenképpen érdemes tájékozódni az intézmény hallgatói önkormányzatánál, vagy a tanulmányi osztálynál.


Tanulmányi Ösztöndíj:

A tanulmányi ösztöndíj mértékét a felsőoktatási intézmény állapítja meg a hallgató aktív, lezárt tanulmányi féléve alapján, mely eljárásrendet az intézmények térítési és juttatási szabályzataiban rögzít. Az ösztöndíj egyes intézményekben automatikusan, máshol pályázat útján nyerhető el, melyet elnyerése esetén havi szinten folyósít a felsőoktatási intézmény a hallgató számára öt hónapon keresztül. Az ösztöndíjat az államilag támogatott hallgatók maximum 50%-a nyerheti el a hatályos jogszabályok értelmében, azonban a jogosulti létszám intézményeként eltérő. Az ösztöndíj minimumát szintén jogszabályi szinten szabályozzák, melynek minimum értéke jelenleg 5950 Ft.

Kiemelendő, hogy a tanulmányi ösztöndíj középiskolai eredmény alapján nem adható, tehát alapképzésen első aktív félévét kezdő hallgató nem részesülhet tanulmányi ösztöndíjban. A mesterképzések esetén azonban a felsőoktatási intézménynek lehetősége van ösztöndíj formájában jutalmaznia a hallgatót előző féléves teljesítménye alapján.


Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíj:

A Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíj, avagy korábbi nevén Köztársasági Ösztöndíj az egyetemi tanulmányaik során kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgatók számára válik elérhetővé abban az esetben, amennyiben legalább két lezárt aktív félévvel rendelkeznek, mely során minimum 55 kreditet teljesítettek. Az ösztöndíj elnyerése esetén a tanulmányi ösztöndíjjal ellentétben nem öt, hanem tíz hónapon át kerül folyósításra az elnyert összeg. A Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíj jelenlegi havi összege 34.000 Ft, azonban ez várhatóan 2017 februárjától havi 40.000 Ft-ra emelkedik a hatályos jogszabályok értelmében. Az ösztöndíjat a felsőoktatási intézmény államilag támogatott, teljes idejű képzésen résztvevők 0,8%-a kaphatja meg.

Az ösztöndíj pályázati, bírálati rendszerét a felsőoktatási intézmény térítési és juttatási szabályzata tartalmazza. Tapasztalatok alapján elmondható, hogy olyan kiemelkedő teljesítmény elérése esetén nyerheti el a pályázó az ösztöndíjat, amennyiben folyóiratokban folyamatosan publikál, országos tudományos diákköri versenyen díjazott, kiemelkedő sport, illetve közéleti teljesítménye van.



Hallgatói térítések

A hatályos jogszabályok értelmében a hallgatónak bizonyos esetekben térítési kötelezettségei vannak a felsőoktatási intézmény felé. A térítési díjak az intézmények többségében az egységes elektronikus tanulmányi rendszereken keresztül történnek befizetésre. Fontos megemlíteni, hogy ezen térítési díjak befizetéseinek elmulasztása esetén a hallgató tárgy illetve vizsgafelvétele, akár a hallgatói jogviszonya is veszélybe kerülhet.

 

Költségtérítési/Önköltségi díj

A költségtérítéses/önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatónak önköltségi díjat kell fizetnie, melynek pontos összegét a felsőoktatási intézmény szenátusa határoz meg minden félévben. Az első félévre vonatkozó önköltségi díj feltüntetésre kerül a felvételi tájékoztatóban, illetve a felvi.hu-n is. Az önköltségi díj befizetése alól, ahogyan azt a hallgatói juttatások fejezetben is olvashattátok, bizonyos esetekben szociális alapon az intézmény vezetősége felmentést adhat.

Abban az esetben, amennyiben a hallgatónak vagy családjának nem áll rendelkezésére az önköltségi díj, lehetősége van a diákhitelből fedezni tanulmányait. A diákhitel 2 konstrukció egy kifejezetten az önköltséges hallgatók számára létrehozott program, mely hitel felvétele esetén a diákhitel központ közvetlenül a felsőoktatási intézmény részére utalja az önköltségi díjat. A hallgatónak a felvett összeget természetesen vissza kell fizetnie, melynek kamata 2%. Bővebb információk az alábbi holnapon elérhetőek: http://www.diakhitel.hu/

 

Kollégiumi Díj

A kollégiumi díj megállapításánál a jelenleg hatályos jogszabályok egy négyfokozatú komfortskálát alkalmaznak. A kollégiumok besorolása a komfortskálákba a szerint történik, hogy hány férőhely van az adott szobában, tartozik-e mellékhelyiség illetve fürdőszoba a kollégiumi szobához, illetve az is szempont, hogy a kollégium épülete mikor esett át legutóbb felújításon. A kollégiumi díj az egyes kategóriák szerint az alábbiak szerint alakul:

A kollégiumi díj nem lehet magasabb, mint az éves kollégiumi normatíva (116.500 Ft)
I. kategóriába sorolt férőhely esetén 8%-a;
II. kategóriába sorolt férőhely esetén 10%-a;
III. kategóriába sorolt férőhely esetén 12%-a;
IV. kategóriába sorolt férőhely esetén 15%-a.

 

Egyéb Díjak

A hallgatónak attól függetlenül, hogy milyen képzési formában folytatja tanulmányait bizonyos esetekben térítési díjat kell fizetnie. Amennyiben a hallgató nem teljesít egy tárgyat, abban az esetben a tárgy kreditértékét kell megfizetnie, bizonyos intézményekben fizetnie kell a hallgatónak a pótvizsgáért, valamint olyan kérvények benyújtásáért is, mint a dékáni méltányossági kérelem.



Hallgatói juttatásokhoz és térítésekhez kapcsolódó jogszabályok

51/2007.(III.26.) Kormány rendelet a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szabályoz. A kormányrendelet, így a fontosabb normatívák összegei sem módosultak 2007-óta. Fontos tehát megemlíteni, hogy a Hallgatói Juttatások és a Hallgatói Térítések fejezetekben megfogalmazott ösztöndíj illetve térítési összegek ezen normatívák szerint kerültek feltüntetésre. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája javaslatokat dolgozott ki ösztöndíjreform címszóval többek között az egyes normatívák inflációval való emelésére vonatkozóan 2016 tavaszán.

Nemzeti Felsőoktatási Törvény (2011. évi CCIV. Törvény) szabályozza a felsőoktatást törvényi szinten. A Hallgatókra vonatkozó IV. rész szabályozza továbbá a hallgató kötelezettségeit, a költségviselés formáját, a követelményeket és a hallgató teljesítményének értékelését is.



Szervezeti felépítés - Szociális Ösztöndíj Bizottság

Az ösztöndíj bizottságok összetételére vonatkozóan nincs jogszabályi hivatkozás, azok szabályait a felsőoktatási intézmény ide vonatkozó szabályzataiban rögzíti. Az ösztöndíj bizottságok hatáskörébe tartozik az ösztöndíjpályázatok meghirdetése, az ösztöndíjat megpályázó hallgatóktól a szükséges igazolások begyűjtése, azok hitelességének ellenőrzése és az intézmény térítési és juttatási szabályzatában rögzített eljárásrendszer szerint az ösztöndíjak elbírálása is.

A hallgató szociális helyzetét - a rendkívüli szociális ösztöndíj igénylésének kivételével - tanulmányi félévente egyszer, intézményi szinten az ösztöndíjakkal foglalkozó bizottság, majd ennek eredményét használja fel mind a szociális ösztöndíj, mind a kollégiumi felvételek, valamint minden más rászorultsági alapú juttatás elbírálásához.

Az ösztöndíj bizottságok elnevezése intézményenként eltérő, azonban elmondható, hogy néhány intézmény kivételével az ösztöndíj bizottságok a Hallgatói Önkormányzat alá tartoznak, a bizottság vezetőit a megválasztott HÖK-ös tisztségviselők választják vagy jelölik ki. Néhány intézményben a Hallgatói Önkormányzat tagjainak megválasztásához hasonlóan, az ösztöndíj bizottság tagjait is közvetlenül a hallgatók választják meg.

Az ösztöndíj bizottságok irodát üzemeltetnek, melyek állandó nyitva tartással rendelkeznek a hallgatók számára nyújtandó segítség folyamatossága érdekében.

 

 

 

 

Rendezvényszervezés

Rendezvényszervezés

A rendezvények a hallgatók közösségi életének egyik fontos sarokpontja. Ezeknek szervezésében kiemelt szerepet vállal a hallgatói képviselet, amely nagy felelősséget terhel a szervezetekre. Az intézmények iránti bizalom és a hallgatók elégedettsége iránti igény egyaránt megköveteli a jól szervezett rendezvényeket. A rendezvényszervezés folyamata, kulcspontjai az alábbi tematikus egységekben kerül feldolgozásra:

Rendezvények előkészítése

A rendezvény típusai

A rendezvényeket több szempont szerint tipizálhatjuk. A hallgatói képviselet által általánosságban szervezett rendezvényeket témájuk szerint érdemes megkülönböztetni.
A felsőoktatásban előforduló, hallgatók által szervezett rendezvények általában kulturális rendezvénynek bizonyulnak. Ezen belül lehet műsoros rendezvény, amikor a fő cél a közönség szórakoztatása, a műsor közös megtekintése által. Beszélhetünk közösségi rendezvényről, amely legfontosabb karaktere a közösség tagjainak aktív részvétele. Ezen kívül találkozhatunk még szórakoztató rendezvényekkel, vetélkedőkkel, versenyekkel. A legnagyobb kihívást jelentő rendezvénytípus a komplex rendezvény vagy a fesztivál, amely akár jellemezhető a fentiek kombinációjaként. Az ide tartozó rendezvények általában több napig tartanak, jellemző a hallgatóság nagy részének aktív bekapcsolódása a szervezésbe, megjelennek a szórakoztató – művészeti és kulturális elemek: zenekarok, DJ-k, humorista vagy más fellépők formájában; a helyszínen legalább egy vendéglátó egység üzemel.


Az előkészítés szakaszai

Az előkészítés szakaszában meghatározó lépés a költségkeret meghatározása. A rendelkezésre álló költségkeret meghatározása segít abban, hogy a rendezvény minden dimenziójának előkészítése megkezdődhessen. A rendezvény költségkeretét az egyébként is rendelkezésre álló erőforrások mellett érdemes szponzorok, támogatók gyűjtésével vagy pályázatok benyújtásával emelni.

A költségvetés meghatározása után a következő lépés az előzetes forgatókönyv elkészítése a legfontosabb technikai, személyzeti és szervezési információkkal (pl. technikai munkatársak, fotósok, videósok, vendéglátó egységek működtetése, műsorvezető, szervezői csapat, technikai háttér, helyszínek stb.), illetve ez a dokumentum tartalmazzon egy előzetes programtervet.

Már az előkészületek pillanatában érdemes egy időbeosztást/ütemtervet készíteni, amelyben határidőket szabunk a szervezést illetően, hogy ne érjenek kellemetlen meglepetések.
Az előkészületekhez tartozik, hogy átgondoljuk a meghívottak listáját. Fontos időben határozni arról, hogy szeretnénk-e díszvendégeket, VIP meghívottakat invitálni a rendezvényre. Amennyiben igen, az ő meghívásukról a rendezvény előtt több héttel gondoskodni kell.

Fontos eldönteni és tisztázni a szervezés során együttműködő résztvevők szerepköreit. Minden esetben meg ki kell jelölni egy főszervezőt, aki felelős lesz a rendezvény lebonyolításáért. Érdemes ezek után több területvezetőt kijelölni, akikből egy főszervezői csapatot alakítunk, amelyben mindenki a rendezvény egy-egy területéért lesz a felelős (pl. programok, költségvetés, emberi erőforrás, eszközök, engedélyek/jogi háttér, stb.). Ez a felosztás garantálja, hogy a rendezvénynek meglegyen a felelős vezetője, akinek az a feladata, hogy minden terület szervezési folyamatai időben megvalósuljanak. A főszervező egy személyben felelős a rendezvény megvalósulásáért. Jelentős előny, ha rendelkezik vezetői tapasztalattal is, hiszen nem csak a részterületek összefogását, de a területvezetők motiválását is neki kell megvalósítania.

Ha a rendezvény a több napos, fesztivál jellegnél kisebb volumenű, abban az esetben a szervezői csapatot a program komplexitásának mérséklődésével arányosan lehet csökkenteni.

A Hallgatói Önkormányzatok önmagukban nem önálló jogi személyek. Néhány egyetemen rendelkezésre áll egy olyan cég, amely biztosítja a rendezvények jogi hátterét, azonban ha mégsem rendelkezik ilyennel egy egyetem, akkor az EFOTT Kft. segítségét kérheti a rendezvény lebonyolításához.



Helyszín

Néhány felsőoktatási intézmény szerencsés helyzetben van, hiszen rendelkezésére áll egy olyan hallgatói tér, hallgatói klub, szórakozóhely vagy egyéb központ, ahol meg tudja rendezni a hallgatói rendezvényeit. Jobb esetben ez a helyszín rendelkezik mellékhelyiségekkel, megfelelő menekülési útvonalakkal, vendéglátó egységgel, megfelelő hang- és fénytechnikával és kellően nagy ahhoz, hogy egy többszáz fős rendezvény jogszabályok szerint is megrendezhető legyen ott.

Előfordulhat, hogy ilyen infrastruktúra nem elérhető vagy éppen foglaltság miatt más helyszínt kell keresni a program megvalósításához. Ilyenkor érdemes körbejárni a közelben fellelhető helyszíneket. Fontos felmérni a helyszín távolságát a közösségi helyektől (campus, kollégiumok) ugyan is a hallgatóság általában szívesebben látogat el a közelebbi helyekre, mint egy távoli helyszínre, legyen az bármennyire kedvező a szervezés szempontjából.

Ha találtunk ilyen helyeket, a következő lépés az árajánlatkérés. Az árajánlatba foglaljuk bele a rendezvény időpontját. Ennél a pontnál kell jelezni a helyszín számára, ha esetleg szervezési munkálatok miatt korábban szeretnénk a helyszínre érkezni. Az ajánlatkéréskor használjuk az előre elkészített előzetes forgatókönyvet (1. Előkészítés fejezet), így a szolgáltató fel tudja mérni a rendezvény jellegét is. Szerepeltessük, hogy körülbelül mekkora létszámra tervezünk, hiszen ha az általunk tervezett résztvevői létszám meghaladja a helyszín befogadó képességét, abból könnyedén baleset származhat. Tartsuk be mindig az előírt utasításokat a program biztonságos lebonyolítása érdekében!

Rendezvény jellegétől függően gondoljuk át, hogy szeretnénk-e ételt is rendelni, ha igen, akkor milyen formában (meleg étel, hidegkonyhai étel, svéd asztalos formában, egyéni kiszolgálással rendelnénk meg előre a menüt vagy a’la carte szeretnénk a helyszínen dönteni a fogyasztásról). Ezek mind befolyásolhatják a helyszínválasztást.

Több napos rendezvény szervezésekor (pl. konferencia, gólyatábor, csapatépítő tréning) gondoskodni kell a szállásról is. A szállás minősége, szervezettsége a rendezvények egyik legjobb indikátora. Ha a célközönség megköveteli az igényes elhelyezést, akkor érdemes ezt figyelembe venni a szálloda kiválasztásakor, hiszen ha erre nem figyel oda a szervező, akkor könnyedén rossz visszahangja lehet a rendezvénynek - bármilyen magasszínvonalú volt egyébként a program.

Amennyiben egy csapatépítőt vagy gólyatábori rendezvényt szervezünk, ahol a hallgatóság a célközönség, érdemes költséghatékonyabb elhelyezést keresni. Ha ezt tartjuk szem előtt, akkor ifjúsági táborok, campingek, üdülők, vadászházak, esetleg kollégiumok lehetnek alkalmas szállások. A szállásokat is meg kell keresni árajánlatkéréssel. Kérjünk ajánlatot a szállásadótól is az étkezésre, de amennyiben nem tartalmazza az ár az étkezést, nézzünk körbe a helyi éttermek kínálatai között is.

A kiválasztott vagy versenyben levő helyszínt/helyszíneket minden esetben tekintsük meg a rendezvény előtt, akár többször is kerüljön sor terepbejárásra!



Programok

Egy rendezvény legfontosabb alkotóeleme maga a program. Ha megvan az előzetes programterv, amelyet az előkészítéskor megálmodtunk, érdemes azt, a helyszín kiválasztás után validálni, átdolgozni. Például előfordulhat, hogy kitaláltunk egy csapatépítő hétvégére egy 200 fős záróvetélkedőt, de a kiválasztott helyszín legnagyobb közös tere csak 100 fő befogadására alkalmas; itt érdemes a helyszínhez igazodva a lefoglalt területen belül 2 külön helyen, szétbontva lebonyolítani az adott vetélkedőt, hiszen a biztonsági előírásokat minden esetben szemmel kell tartanunk.
Fontos, hogy az előzetesen meghatározott célközönségnek szóljanak az általunk szervezett programok, az ő érdeklődésük szerint szervezzünk fellépőket, vetélkedőket, stb.
Ennél a pontnál megtehetjük azt is, hogy egy igényfelmérő űrlapot vagy kérdőívet teszünk közzé, ahol az általunk meghívni kívánt közönség tagjai tehetnek javaslatot, hogy milyen programok érdekelnék őket. Amennyiben ezt választjuk, a beérkezett válaszok segítségünkre lehetnek a későbbiek folyamán is, ha az év többi rendezvényét tervezzük.
Amennyiben nem szeretnénk a közönségre bízni a döntést, legalább a szervezői csapattal érdemes egyeztetni, hiszen ahányan vagyunk, annyi féle beágyazottsággal rendelkezhetünk a felsőoktatási intézmény csoportjaiba becsatornázva ezzel a hallgatói közösség különböző igényeit. Ennek eredményeképpen egy sokkal komplexebb, átgondoltabb, megnyerőbb tervvel állhatunk elő.

Amennyiben fellépő mellett döntünk, érdemes hamar megkeresni annak menedzserét, hiszen a népszerű előadók naptára hamar betelik, illetve érdemes a szolgáltatási díjról és annak kereteiről (fellépés időtartama, béren kívüli egyéb költségtérítések pl. utazási költségtérítés, szállás, étel-ital igény, stb.) is egyeztetni.

 

Ha vetélkedőt szerveznénk a résztvevőknek, akkor legfontosabb, hogy azok a szabályzatoknak megfelelőek legyenek, ne sértsék az emberi méltóságot és a feladatokban való részvételt ne tegyük kötelezővé.

 

Amennyiben egy kerekasztalbeszélgetés, szakmai fórum vagy akár egy nagyobb kaliberű konferencia kerül megrendezésre, érdemes időben gondoskodni a téma elismert szakembereinek meghívásáról, hiszen ők is hasonlóan elfoglaltak lehetnek, mint a szórakoztató műsorok fellépői.

 

A hallgatói közösség által szervezett programok között gyakoriak a közös ételkészítés köré szerveződő események: pl. bográcsozás, grillezés. Ebben az esetben figyeljünk a választott helyszín tűzrakási lehetőségeire is.



Promóció

Fontos meghatározni, hogy a rendezvénynek különböző csoportokba sorolandó résztvevői vannak. Megkülönböztethetjük az alábbiakat:

  • célközönség
  • meghívott vagy VIP vendégek (fontos tisztséggel rendelkezők, egyetemi vezetés, szervezeti vezetés)
  • fellépők, előadók
  • közreműködő személyek vagy szervezők.

Minden szereplő nagyon fontos részét képezi az eseménynek. Egy rendezvény legfontosabb ismérve a vendégre való összpontosítás. Elengedhetetlen tehát, hogy egy rendezvény előtt a legfontosabb protokolláris szabályokat áttekintsük. Egy jó szervezőnek fontos ismernie az illemszabályokat, különös tekintettel a meghívásra, fogadásra/köszöntésre, a bemutatásra, valamint egyéb vendéglátói szabályokra, ahogy korábban már a meghívás és helyszíni szálláshely kiválasztásánál is említettük.

Nagyon fontos tehát, hogy a kiemelt vendégeknek illetve a célközönségnek is legyenek „vendégfogadói”, olyan szervezők, akik azért felelnek, hogy a vendégek kellő információhoz jussanak a rendezvényt illetően, kellően komfortosan érezhessék magukat.

A vendégekkel való bánásmód egy rendezvény sikerességének fontos mutatója, hiszen így alakul ki a közvélemény a szervezőkről. Amennyiben a rendezvényt hagyományteremtő módon szeretnénk többször is megrendezni vagy egy már hagyományos rendezvény fényét szeretnénk emelni, erre a területre még nagyobb figyelmet kell fordítanunk.

A média szerepe kiemelten fontos lehet egyes rendezvényeknél. Amennyiben több napos egyetemi rendezvényre, fesztiválra készülünk, nagy segítségünkre lehet mind az írott, mind az elektronikus sajtó, hiszen innen értesülhetnek a résztvevők a rendezvényről.

Nem minden esetben szükséges azonban sajtóban reklámozott szintre emelni egy-egy hallgatói rendezvényt. A modern világ eszközeinek kösznhető, hogy a kommunikáció roppant gyors, olcsó és egyszerű a hallgatótársak felé. A közösségi oldalakon rengeteg lehetőségünk van promótálni rendezvényeinket.

Elsőként érdemes itt is egy konkrét tervet meghatározni, amely mentén az esemény marketing folyamatát elvégezzük. Meg kell határozni, hogy milyen időközönként, milyen csatornákon osztunk meg információkat az eseményről. Az egyensúly megtalálása nagyon fontos egy marketing terv során. Legyen megragadó, figyelem felkeltő, színes, lényegre törő az, amit megosztunk, azonban ne tegyük ezt túlzott gyakorisággal, hiszen ha túl sokat látják az emberek az adott hirdetést, könnyen elzárkózhatnak. Majd ennek eredményeképpen figyelmen kívül hagyhatják a későbbiekben a hozzájuk eljuttatni kívánt információt.

Az interneten kívül természetesen van rengeteg módszer, amelyeken keresztül a hallgatóság felé közvetíteni tudjuk a rendezvényt. Nagyon jó módszer lehet, ha szórólapokat, kisebb-nagyobb plakátokat gyártunk és az intézményi engedélyezés után a kollégiumban, óraközi szünetekben végig járjuk a hallgatóság által leggyakrabban használt tereket a program népszerűsítésére.

Ne feledkezzünk el az intézményi sajtóról, intézményi újságról sem. Mivel ennek is viszonylag hosszú az átfutási ideje, érdemes időben intézkednünk, hogy ne váljon tárgytalanná a hirdetés mire megjelenik az újság.



Költségvetés

A rendezvény alapja, amely megadja a szervezés anyagi kereteit; bevételeink és kiadásaink összehangolása.

Bevétel:

  • támogatás (pl. szervezeti támogatás, intézményi támogatás)
  • saját bevétel (pl. hallgatói hozzájárulás, azaz részvételi díj, pályázati pénz)

 

Kiadás:

  • szolgáltatási díjak (pl. bérleti díj, fellépő)
  • dologi kiadások – amelyek a szervezés és a rendezvény működését biztosítják (pl. eszközök, irodaszer, programok kiadásai, étel)

A rendezvények általában nagyon kis részben ingyenesek. A kiadásokat elsősorban a belépők árából lehet fedezni. Amennyiben a számítások után úgy véljük, hogy a célcsoport számára túl költséges lenne a részvétel díja, érdemes szponzorokat, illetve támogatókat keresni rendezvényünkhöz.
Nagyon fontos, hogy mivel intézményi rendezvényről beszélünk, az intézményvezetés is tudomással legyen az általunk szervezett támogatókról.
Mikor támogatókat keresünk, kezdjük azzal, hogy egy informatív, lényegre törő, illedelmes támogatói levelet fogalmazunk saját levélpapírra, amely a következőket tartalmazza:

  • köszöntés, bevezetés
  • rendezvényünk helye, ideje, célja, célközönsége
  • levelünk célja
  • pontosan milyen támogatást várunk (anyagi erőforrás, promóciós termék,stb.)
  • mekkora mértékű támogatást várunk
  • mit tudunk biztosítani cserében (reklámfelületek, helyszíni molino kihelyezés, helyszíni stand felállítása, hallgatókkal való kapcsolatba lépés, közösségi oldalon való hirdetés)
  • résztvevők létszáma
  • várt visszajelzés határideje, visszajelzés helye/kapcsolattartó elérhetőségei
  • dátum, aláírás
  • néhány fotó azokról a lehetőségekről, amit igénybe vehet egy támogató (helyszín, előző rendezvény fotói,stb.)
  • a rendezvény logója


Amennyiben a levél készen áll, már csak az a dolgunk, hogy minél több céget megkeressünk ezzel a lehetőséggel. Érdemes először telefonon megkeresni a vállalat marketingért felelős személyét, vezetőjét; majd megbeszélni vele, hogy szeretnénk e-mail formában is megkeresni őket. A támogatói levelet pdf formátumban ajánlatos az e-mailhez csatolni. Az e-mailben néhány szóban fejtsük ki, hogy: kik vagyunk, miért kerestük meg őket, valamint azt, hogy szeretnénk ha elolvasnák a levelet és ha megtörtént visszajeleznének az adott határidőig.

A rendezvény során az előzetes költségterv nagy segítségünkre lehet, ha esetleg ad hoc jelleggel felmerülnek kiadások. Mindig érdemes előre elkülöníteni egy összeget ilyen esetekre (pl. káreset). Továbbá, az előzetes költségvetésbe bele kell kalkulálni a rajtunk kívül álló negatívan befolyásoló okokat (pl. rossz idő esetén egy szabadtéri rendezvényre nem jönnek el a vendégek).

 

Mikor az előzetes tervet készítjük, ajánlatos nem egy, hanem három verziót kalkulálni költségvetésként:

  1. legjobb eset, ha a tervezett létszám egésze megjelenik, támogatókat is szerzünk és nem történik nagyobb káreset
  2. legrosszabb eset, ha a tervezett létszámnál jelentősen kevesebb résztvevő vásárol belépőt a rendezvényre, esetleg nem várt költségek is fellépnek
  3. optimális eset - a kettő között, reálisan kalkulálva


Végleges költségvetés
A rendezvény előkészületei során, a rendezvény alatt fontos, hogy gyűjtsük és folyamatosan dokumentáljuk a kiadásainkat számlák formájában. Készítsünk táblázatot, amelybe felvezetünk minden bevételi és minden kiadási tételt. Az esetleges támogatások, pályázati pénzek dokumentálása érdekében a számláinkról készítsünk másolatot.
Mikor vége a rendezvénynek, könnyedén össze tudjuk vetni, hogy pontosan hogy állunk, mennyire tudtuk egyformára kihozni a mérleg két oldalát.



Technikai háttér

Az alábbiakban áttekintjük, hogy milyen technikai háttér szükséges egy sikeres rendezvényhez.
A minőségi hangtechnika elengedhetetlen, hiszen a beszéd, a műsor, az előadás akkor nyer értelmet, ha hallják is a résztvevők.

Ha szórakoztató esti programról (koncert, dj) beszélünk, akkor érdemes fénytechnikát is szervezni, amely növeli a program élvezeti értékét.

Egyes előadók különleges igényekkel élhetnek hang- és fénytechnika terén, mivel ők is egy állandó, magas minőségre törekednek.

Érdemes tehát keresni egy olyan vállalkozást vagy akár intézményi részleget, ahol ezzel foglalkoznak, és árajánlatot kérni Tőlük. Itt is gyűjtsünk több ajánlatot, mérjük fel, hogy melyik szolgáltatás pontosan mit és mennyiért biztosít.
Előfordulhat, hogy a színpadról, sőt szabadtéri program esetén egy fedett, nagy befogadóképességű sátorról is nekünk kell gondoskodni.

Ezek az elemek jelentősen terhelik a költségvetést, így szintén tanácsos előre feltérképezni, hogy mennyit kell költenünk rá.
Előfordulhat, hogy a rendezvényt egy nagyobb területen kell megrendezni. Ebben az esetben a mobiltelefonos kommunikáció nem feltétlenül a legcélravezetőbb megoldás. Tanácsos beszerezni, vagy kibérelni egy rádiós kommunikáló szettet, amellyel könnyedén és olcsón kommunikálhatunk. Azonos csatornára állva a kommunikációt minden szervező társunk is hallhatja. Néhány helyszínen, főként erdős terepeken előfordulhat, hogy a térerő problémákkal is meg kell küzdenünk. Ezen szempontok miatt is nagyon ajánlatos az előzetes terepbejárás, hiszen a helyszínen derülhetnek ki olyan nehézségek, amiket meg kell oldanunk.

Érdemes a technikai eszközöket bérelni, mégpedig egy olyan vállalkozástól, amely hozzáértő kollégákat is küld a berendezésekhez. Nem éri meg ezen a ponton spórolni, hiszen ha valami meghibásodik, átmenetileg kibabrál velünk, akkor a hozzáértők segítsége nélkül akár véget is érhet idő előtt a rendezvényünk a meghibásodott technikai berendezések miatt.
Számoljunk azzal is, hogy a technikai személyzetet is vendégül kell látnunk a rendezvényen. Érdemes erre is elkülöníteni a költségkeretből, hogy a vonatkozó kiadásokat (szállás, étkezés, ital, utazás) ki tudjuk egyenlíteni.

További technikai csoportot képez a fotós és a videós is. A legtöbb felsőoktatási intézményben már üzemel hallgatói média szervezet, akikkel együttműködve megoldott a kérdés. Egyeztessünk velük is mindent időben, küldjük el nekik az előzetes programtervet, a helyszíneket járjuk körbe velük.



Humánerőforrás

Rendezvényünk nagyságától függően érdemes átgondolni hány fővel szeretnénk szervezőként együtt dolgozni. Ügyelni kell, hogy a túl- és az alultervezett szervezői létszám is jelentős gondokat okozhat. Számítsunk lemorzsolódásra is, hiszen mindig akad néhány ember, aki lemondja a feladatot, így ha ezzel előzetesen kalkulálunk, akkor nem jelenthet problémát a pótlásuk.

Ha csak nincs egy jól bevált, összeszokott szervezői csapatunk, érdemes minden rendezvény előtt egy-egy toborzást tartani. Ez praktikus módon egy űrlap kitöltésével vagy közösségi portálon történő jelentkezéssel könnyen megoldható. Első körben szervezeten belül gondolkozzunk, hiszen nem feltétlenül szerencsés, ha külsős tagokkal is gyarapítjuk a szervezők csapatát (kivétel természetesen a műszaki gárda, akik a technikáért felelnek), mivel a bizalom és a megbízhatóság nagyon fontos ismérve egy szervezőnek.

Legalkalmasabb kiválasztási színtér egy tréning lehet. Különböző feladatokon keresztül felmérhetjük, hogy ki, milyen feladatra alkalmas. Ha a költségkeret engedi, kérhetjük akár trénerek segítségét is a kiválasztáshoz.

Ha megtörtént a kiválasztása a szervezői csapatnak, akkor tisztázzuk a szerepköröket. A tapasztalata azt diktálja, hogy a főszervező vagy főszervezők szűk csapata döntsön a fontos kérdésekben, és azt határozottan kommunikálja a többi szervező felé. Ha hallgatói képviselőkkel dolgozunk együtt, elég valószínű, hogy alapvetően is egy hierarchikus rendszerben dolgoznak, így egyszerűbb dolgunk lehet.

Ahogy az elején említettük, ha a rendezvény komplexitása megköveteli, érdemes egy mini-főszervezői csapatot is létrehozni olyan vezetőkből, tisztségviselőkből, akik már tapasztalattal vágnak neki a szervezésnek.

Még egy nagyon fontos személyzeti egység jelenlétéről nem esett szó, ők pedig a biztonsági szolgálat. Igyekezzünk profikra bízni az őrzést. Érdemes az esti- éjjeli órákban megerősített őrzést rendelni, napközben pedig csökkentett személyzetet. Kérjünk ajánlatot több helyről is, esetleg helyi szórakozó helyektől kérhetünk segítséget, kapcsolatot.



Kellékek

Fontos, hogy szervezőket megismerjék, akármekkora rendezvényről is legyen szó, így érdemes egy nyakba akasztható vagy kitűzhető névkártya vagy „pass” elkészítése a különböző jogosultságok és feladatkörök megkülönböztetésének érdekében.

Hallgatói rendezvényen nem ajánlott UV pecsétet használni, ugyan is számunkra az a fontos, hogy mindenki által látható módon jelezzük a karszalaggal és pass kártyával, hogy résztvevő, meghívott vagy szervező hallgatóval találkozunk.

Ha belefér a költségekbe érdemes felsőruházatot is készíteni a szervezők számára, az eseményre elkészített logóval. Ennek a rendelése a nyomdától függ, így érdemes a megbízott céggel egyeztetni, hogy milyen határidőkkel tudjuk megrendelni a kellékeket. (nyakpánt, póló, karszalag) A pass könnyedén elkészíthető saját kezűleg is, ezen lehet költséget megtakarítani, hiszen színes papírra nyomtatva, laminálva már is minden igényt kielégítő, igényes kártyát tudunk készíteni.

Ha kidolgoztuk megkülönböztető jelzések rendszerét, kezdjünk hozzá a programok áttekintéséhez.

A vetélkedők feladatait sorba véve kapunk egy kellék listát, amit be kell szereznünk. Érdemes készülni 1-1 tartalék eszközzel is.

Amennyiben több napos lesz az esemény, esetleg el is kell utazni miatta, fontos, hogy egy szervezői szobát is „elköltöztessünk”. Gondoskodjunk az alábbiakról: nyomtató, notebook, papír, tollak (nagy mennyiségben), filcek, cellux, olló, lyukasztó gép, tűzőgép, tűzőkapocs, színes lapok, post-it, mappák, stb.

Szintén nagyon fontos, hogy a szervezéshez szükséges dokumentációt lementsük egy pendrivera így bármilyen vis maior esetben hozzáférhetünk.

Ügyeljünk a dekorációra is! Az interneten rengeteg remek tippet találunk, hogy olcsón és könnyedén magunk készítsük el a dekorációkat. Érdemes előre felmérni, hogy a szervezők között, ki rendelkezik egy hozzáértéssel és őket felkérni, hogy tervezzék és valósítsák meg a dekorációt. Fontos, hogy mindig az eseményhez jellegéhez illeszkedő dekorációt találjunk ki.

 


Sportrendezvények

Sportrendezvényt bárki kezdeményezhet, illetve egy komplex rendezvénybe bármikor beilleszthetünk sportprogramot, ha kellő szaktudással rendelkező személyeket kérünk fel a lebonyolítására, szükség esetén előzetes szervezésére.

Nyújtsunk segítséget nekik mi is, ajánljuk fel, hogy szükség esetén plusz segítőket tudunk biztosítani a számukra. Ha sportrendezvényt szervezünk, nagyon fontos az egészségügyi felügyelet. Nagy létszámú rendezvényeknél érdemes az Országos Mentő Szolgálatot értesíteni az eseményről, esetleg gondoskodni a jelenlétükről is (figyelem, ez terhelheti a költségkeretet!). Amennyiben olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az egyetemen ápoló, egészségügyi, mentőtiszti, orvosi, stb. képzés működik, érdemes közülük felkérni önkénteseket, hogy segédkezzenek a rendezvény alatt.

A sport is, mint manapság sok más terület, rendelkezik divatos részterületekkel. A fittness, testépítés világát éljük, amikor nagyon sokan oda figyelnek a mozgásra és az étrendre. Érdemes ezeket az igényeket is szemmel tartani és meghívni egy-egy ismert személyt az adott sportterület világából.



Gólyatábor

A gólyatábor egy nagyon nagy figyelmet élvező rendezvény. Ennek köszönhetően egyre több segédletet találhatunk, amelyek segítségével könnyedén összeállíthatjuk a megfelelő programokat. A gólyatáborra is érvényes a többi rendezvényszervezéshez kapcsolódó szervezési pont, azonban a különösen fontos és általános rendezvénynél ezeket egyben sorra vesszük:

 

  1. Főszervezői csapat meghatározása
  2. Rendezvény koncepciójának, előzetes forgatókönyvének kitalálása, papírra vetése
    • dátum
    • helyszín
    • résztvevő célközönség
    • előzetes programterv
    • téma/design kitalálása
  3. Miután eldőlt mekkora méretű- milyen bontású (összegyetemi, kari szintű, szak szintű) tábort szerveznénk és feltételezhetjük, hogy kb. hány főre számítunk, vágjunk bele a helyszín kiválasztásába.
  4. Járjuk be a helyszíneket! Gólyatábor esetén nagyon fontos ez, hiszen figyelnünk kell rá, hogy:
    • megfelelően őrizhetők legyenek a kijáratok,
    • biztonságos legyen a táboron belüli közlekedés,
    • legyen a táborban egy eső esetén használható foglalkoztató csarnok/terem, vagy legalább is egy szabad tér, ahova egy általunk rendelt sátrat, színpadot és büfét fel tudunk állítani, ami kellő méretű egy vetélkedő levezetéséhez is,
    • figyeljük meg, hogy tudunk kialakítani szervezői helyiségeket, táborvezetői szobát,
    • mérjük fel a vendégeknek szánt szobákat,
    • egyeztessünk személyesen a tábor tulajdonosaival, állapodjunk meg az árakban, kérdezzünk rá a kár esetén fizetendő összegekre is.
  5. A terepbejárást követően készítsünk a szervezők számára egy saját térképet, ahol megjelöljük a majd használatos területeket.
  6. A költségvetés természetesen itt is leghangsúlyosabb elem. Mérjük fel a lehetőségeket, gyűjtsünk támogatókat. A szponzorok a nagy gólyatáborokat nagyon gyakran támogatják.
  7. Korán hívjuk meg a előadásra felkért oktatókat, intézményi, illetve szervezeti vezetőséget, zsűrit, egyéb meghívottakat, hiszen számunkra egyértelmű ugyan, hogy várjuk őket, nekik azonban tervezniük kell az eseménnyel!
  8. Készítsünk szervezői ütemezési tervet, és tartsuk magunkat hozzá!
  9. A téma kiválasztása és a design elkészítése után kezdjünk bele a marketing tevékenységbe. Mivel ennek a rendezvénynek a célközönsége egy kevésbé könnyen elérhető csoport, és kevés idő áll rendelkezésre általában a promócióra, ezért előre találjunk ki egy nagyon magával ragadó marketing tervet. Erre az eseményre kérjük az egyetem segítségét, hogy egy levél vagy e-mail formájában szólhassunk a felvett hallgatókhoz. Érdemes azokra is gondolni, akik 2 passzív félév után kezdik majd az egyetemet az aktuális félévben!
  10. Weboldal! Elengedhetetlen elem, az információk, kedvcsinálás és a regisztráció gyűjtőhelye és felülete. Kérjük egy profi szakembert segítségét, ugyan is ha nincs megfelelően biztosítva oldalunk, a regisztráció kezdetekor egy többszáz fős elérés során könnyen összeomolhat a rendszer.
  11. A regisztrációra is érdemes nagyon ügyelni. Ilyen táboroztatás esetén érdemes például egy olyan személy elérhetőségét is előre megkérni, akit baleset esetén a szervezők értesíteni tudnak. Fontos, hogy a szálláshelyek limitjét előre felmérjük, és csak annyi főnek engedjük a regisztrációt, ahány férőhely van. Számítani kell ugyan lemorzsolódásra, akik mégsem jönnek el, azonban egy legjobb esetben, ha több embert engedünk regisztrálni, mint ahány a férőhely, akkor könnyen nagy hibába eshetünk, ha nem tudunk elszállásolni valakit.
  12. A főszervező jó, ha csak kevés konkrét feladattal rendelkezik, rá inkább egy ellenőrző, ösztönző, segítő szerepet bízzunk. Felügyelje a részterületek szervezési munkálatait, tartsa a kapcsolatot a táborral, fogadja az esetleges szülői vagy elsőévesektől érkező kérdéseket. Fontos, hogy jó kommunikációs készséggel, teherbírással és jó szervezői készséggel rendelkezzen, valamint legalább 2 hasonló rendezvényt lásson már. Nem hátrány, ha vendég és szervező oldalról is járt már hasonló eseményen. A tábor ideje alatt valószínűsíthető, hogy szintén lesz annyi napi „probléma”, amit meg kell oldania, így a tábori feladatai is lehetőleg legyenek lekorlátozva a vendégek fogadására, a táborból való ki- és beléptetés engedélyezésére. A jó főszervezőnek nap, mint nap járnia kell a terepet, beszélni a szervezőkkel, a résztvevőkkel, felmérni, hogy hol van szükség rá. Mivel a felelősség az ő vállán van, természetesen az alkohol fogyasztás számára egyeltalán nem ajánlott a rendezvény ideje alatt. Fontos, hogy a szervezői csapat nagy részét ismerje, vagy ismerje meg az előkészületek során, hiszen akkor fognak hallgatni rá, ha egy bizonyos fokú bizalmat és tiszteletet már ki tudott váltani a segítőkből a szakmai előmenetelével vagy tapasztaltságával.
  13. Ajánlott, hogy a részterületek az alábbi szervezési feladatokat mindenképpen lefedjék: étkezés, szállás, meghívott vendégek körüli teendők, programok szervezése, fellépőkkel való kapcsolat tartás, adminisztrációs feladatok, bolti bevásárlás, számlák és pénzügyek kezelése, stb.
  14. Ne felejtsük el, hogy ez a rendezvény rendkívül sok elő- és utómunkával jár!
  15. Figyeljünk arra, hogy a promóciós felületeken megfelelően feltüntessük a kapcsolattartó személy nevét és elérhetőségeit (telefonszám, email cím) hiszen rengeteg kérdésre számíthat a szervezőség.

 

Kiemelten fontos egy gólyatábor esetében a megbízható szervezői csapat felállítása, hiszen egy nagy létszámú rendezvény, területileg nagy helyszínen megrendezve rengeteg veszélyforrást rejt magában. Tartsunk tájékoztató tréningeket, előadásokat a szervezőségnek és informáljuk őket a számukra releváns dolgokról.

Amennyiben nem az egyetem városában tartjuk a tábort, érdemes lehet az egyetemi városból szervezett utazást szervezni az elsőévesek számára.

 


Helyszíni lebonyolítás

Fontos, hogy szem előtt tartsunk a helyszínen is néhány fontos szabályt.

  1. Hagyjunk időt a helyszíni előkészületekre. Egyeztessünk a tulajdonossal, hogy mikor szeretnénk előkészíteni az eseményt (díszítés, tereprendezés, esetleg ételek bekészítése, asztalok, székek díszítése).
  2. Kérjük meg a segítőket, hogy a helyszíni előkészületekben is segítsenek, vonjuk be minél jobban őket a rendezvény szervezésébe.
  3. Számoljunk úgy, hogy a meghirdetett kezdés előtt fél-egy órával már minden a helyére kerüljön, ugyan is néhány vendég korán érkezik.
  4. Szervezzünk a bejárathoz fogadó bizottságot. Ha van kiemelt főszervező, ajánlatos, ha ő a bejárattól nem messze várja a kiemelt fontosságú vendégeket, és megköszöni a részvételt, a helyükre kiséri őket vagy esetleg megmutatja a szállásukat.
  5. Fontos, hogy a rendezvény után is elvégezzük a feladatainkat; ha például díszítettünk, azt távolítsuk el maradéktalanul, és rendben hagyjuk ott a terepet.
  6. A rendezvényt követően beérkező panaszokra is készségesen válaszoljunk.
  7. Ha nagy szervezői csapattal dolgoztunk együtt, érdemes lehet egy csapatépítő keretein belül megköszönni a szervezők munkáját.

 

 

Hallgatói Önkormányzatok - kommunikáció

Hallgatói Önkormányzatok - kommunikáció

Hallgatói Önkormányzatok kommunikációs tevékenysége

 

A Hallgatói Önkormányzat kommunikációja fontos, hogy tükrözze a szervezet helyét és pozícióját. Elsősorban az egyetem berkein belül, illetve országos szinten is elfoglalt helyéről kell beszélnünk. Az imázs kérdésköre az egyik legvitatottabb kérdés a kommunikációs stratégia felállításának szempontjából, hiszen rengeteg sztereotípia van, mely jelen van nemcsak az egyetem berkein belül, hanem a társadalom különböző szegmenseiben is. Látható, hogy a pozitív kicsengés, vagyis a jó imázs megalkotásában, nehéz ezekkel némely esetben versengeni, főként akkor, ha a negyedik hatalmi ág, vagyis a média is közbeszól, ráerősít egyes helyeken. A feladat, hogy ebben a helyzetben mikor is nap, mint nap vannak változások pozitív és negatív benyomások, a szervezetnek akkor is törekedni kell arra, egyediségével és pozitív kiállásával erősítse szerepét és küldetését. A küldetése egyértelműen az, hogy megfelelően tudja biztosítani az egyetemi hallgatók számára az érdekképviseletet és, hogy minél többen éljenek azokkal a közösségi programok kínálta lehetőségekkel, amelyek a tanulás mellett is változatossá, színessé teszik a hallgatók életét: a szakestektől, szakhetektől a nagyszabású, fesztivál jellegű programokon át a sportbajnokságokig.

 

A küldetés alapja a szervezeti filozófiának, mely a szervezet küldetését tovább erősíti. A már megfogalmazott célok, elvek mentén próbálja meg meggondoltan és a lehető leghatékonyabban elérni a hallgatók érdekeit szolgáló pozitív lépéseket.

Ezek elérése a szervezet megjelenésében, viselkedésében és kommunikációjában is erőteljesen jelen van. Egyrészről az egyetem értékeit és küldetését teljes mértékben elfogadja és támogatja, emellett megjelenésében a hagyományokat tükrözve jelenik meg.

A kommunikáció során az értékek, célok mentén próbálja meg az arculatát tovább építeni a szervezetnek, melynek most már olyan egysége is van, aki ebben az építkezésben további segítségeket fog nyújtani.


Kapcsolat és kommunikáció az érdekgazdákkal

Egyetlen szervezet vagy csoport sem fejlődik, létezik légüres térben. Ezért sem választhatóak el a társadalomtól, gazadási és politikai rendszertől, amelyre ráépülnek.
A Hallgatói Önkormányzat is hasonló helyzetben létezik, ugyanakkor a szervezet is kölcsönösen gyakorolnak hatást a társadalomra, valamit hozzáad, segít a környezetének. A szervezet életében az érdekeltek köre többrétű. Egyrészről beszélhetünk elsődleges érdekgazdákról, akik közé az egyetem valamennyi polgárát sorolhatjuk, hallgatóktól, oktatókon át vezetőkig. Másodlagos érdekgazdáknak tekinthetjük azokat, akik a hallgatói önkormányzat napi működésétől távolabb állnak, így a közvélemény, politika, széles nyilvánosság is ide sorolható. Az érdekgazdákkal való kommunikáció új lehetőségeket, kapcsolatokat nyit meg a szervezet számára, melyeket hatékonyan kell kezelnie. Az érdekgazdák azonosítása elengedhetetlen, hiszen a kapcsolatok alakításában nagy szerepe van annak, hogy fel ismerjük-e megfelelően őket. Ezen gondolat mentén fontos a felismerés és térképezés mellett a megnyerés. Egy olyan gyakorlatias kommunikációs stratégiát kell megtervezni és végrehajtani, ami a leghatékonyabbnak bizonyulhat a szervezet kapcsolati hálójának. Kellő mennyiségű információval szolgál, legmegfelelőbb formátumban adja át, és világosan megfogalmazza azt, hogy mi szervezetünk várakozása az érdekelt felekkel szemben. Tehát tudatos és szervezett kommunikációra van szükség a szervezet érdekgazdáival, annak érdekében, hogy kölcsönös megértés, jó akarat, és bizalom alakuljon ki a szervezet és környezete között. A környezet folytonosan változik. Ügyről ügyre más és más érdekgazdák lesznek fontosak és kevésbé fontosak, tehát velük ügyenként eltérő módon kell kommunikálni, ezért kell minden egyes ügyben elkészíteni az érdekgazdák térképét.

 

A PR kommunikáció központi fogalma a visszacsatolás: kölcsönös win-win helyzet csak akkor alakulhat ki, ha a szervezet igyekszik kielégíteni az egyes érdekgazdák igényeit, elvárásait, ehhez viszont vissza kell forgatnia saját szervezeti döntéseibe az érdekgazdáktól szerzett információkat. A PR-t nézve központi fogalom az érzékelés: a szervezetnek úgy kell kommunikálnia, hogy az ő szervezeti céljait az érdekgazdák érzékelni tudják.

Az érdekgazdákkal történő meglelő kommunikációs csatornák építése napi feladat. Egyrészről az oktatókkal egyetemi vezetőkkel történő egyeztetések formájában valósul meg ez másrészt a leendő hallgatók és jelenlegi hallgatók napi kapcsolattartása a másik szegmense. Ennek alapja a kari és központi ügyeletek tartása, online kapcsolattatás és a web 2.0. adat lehetőségek.

Stratégiai célkitűzések:

  • Kapcsolattartás az egyetemi polgárokkal
  • Érdekképviselet
  • Stabil működés biztosítása hosszú távon
  • Brand kialakítása
  • Win-win helyzet megalkotása


Kommunikációs célkitűzések:

  • Stabilitás, jó működés tükrözése
  • Partnerségek kialakítása, azok erősítése
  • Társadalmi felelősségvállalás tudatosítása
  • Profilkommunikáció erősítése, pozicionálása
  • Elektronikus kommunikáció további fejlesztése
  • Hazai és nemzetközi kommunikáció erősítése, pozicionálása


Belső kommunikáció

Fő célcsoportok

Célok/üzenetek

Eszközök

Munkatársak

 

  1. A munkatársak megfelelő belső kommunikációjának kialakítása, megkönnyítése és szinten tartása a
    hatékonyabb munka érdekében.
  2. Jó közösségi légkör megteremtésével fokozzuk a munka hatékonyságát.
  3. Megfelelő információáramlással mozgósítjuk a hallgatói önkormányzat tagjait, munkatársait,
    hogy a EHÖK jövőjét befolyásoló fejlesztési kérdésekben aktívan részt vállaljanak.
HÖK belső hírlevelek,
megbeszélések

Egyetemi vezetők, RH Sajtóiroda munkatársa

 

  1. A vezetők, sajtófőnök tájékoztatása, naprakész információk eljuttatása.
  2. Hatékony kommunikáció kialakítása.
  3. Felelősségérzet és hovatartozás érzésének erősítése.
Személyes kommunikáció,
email


Külső kommunikáció

Fő célcsoportok

Célok/üzenetek

Eszközök

Egyetemi hallgatók

Megfelelő szintű érdekképviselet, mely magas színvonalon folyik.
A hallgatói élet színesebbé tétele, rendezvények, melyeket a profizmus, korszerűség,
jól szervezettség jellemez.
logó, honlap, facebook, elektronikus reklám,
bannerek, sajtó, egyetemi rádió, plakát,
kültéri eszközök, molinó

A HÖK volt munkatársai,

képviselői

Tovább fejlődő kínálat, és gyakorlat. Folyamatosan meg-megújuló képzések,
bővülő lehetőségek.
facebook, instagram, sajtó, rádió és TV,
honlap, rendezvények

Szolgáltatók

Komolyság, megfontoltság, tökéletességre való törekvés, precizitás,
pontosság, komfortosság, megfelelés.
személyes kommunikáció, megbeszélések,
honlap, facebook, instagram

Média, sajtó

Tudatosság, felkészültség, színvonalas szolgáltatások, profi érdekképviselet,
színes hallgatói élet.
honlap, facebook, interjú, konferencia, instagram,sajtó,
rádió, TV, személyes találkozás, interjúk.

 

 

 

Nemzetközi ügyek és mobilitás

Nemzetközi ügyek és mobilitás

A nemzetközi ügyek és mobilitás területéhez tartoznak a különböző rész- vagy teljes képzésre érkező, illetve a részképzésre távozó hallgatók érdekképviselete. Ezeket az altémák az alábbi pontokban összegezve találhatóak meg:


Bejövő mobilitás elősegítése

Az elmúlt években az európai és az Európán kívüli mobilitási programok felfutásának köszönhetően a felsőoktatásban résztvevők, mind az oktatók, mind a hallgatók számára egyre hétköznapibb tapasztalat a felsőoktatás nemzetköziesedése.

Ezt a folyamatot azonban a felsőoktatási intézmények, a közigazgatás és az érintett minisztériumok intézményi struktúrája lassan követi. Ez a folyamat csupán az elmúlt években indult el, azonban ez országos szinten még nem kielégítő. Nemzetköziesítési bizottságok alakultak a felsőoktatási intézményekben artikulálva a környezethez való illeszkedés fontosságát, viszont ezek eredménye nem látványos. Az e téren való kezdeményezésekben, illetve a már működő rendszerek segítésében a hallgatói önkormányzatoknak aktív szerepet kell vállalniuk.

Mivel az intézményekbe érkező külföldi hallgatók képviseletét is a hallgatói önkormányzat látja el, így az érdekképviseleti tevékenység során róluk sem szabad megfeledkezni. Ugyanúgy képviselni kell részképzésre, azaz rövidebb időre ékező hallgatókat, mint a teljes képzésben magyar intézményeinkben tanulókat, viszont az időtartamból adódóan - részben - különbözőképpen kell őket kezelni.

A részképzésre (fél évre vagy egy évre) érkező hallgatók nem az intézmények beiratkozott hallgatói, viszont az általános Erasmus+ szabályok értelmében ugyanazok a jogok illetik meg őket, mint az adott intézmény beiratkozott hallgatóit (pl.: kollégiumi elhelyezés, jogorvoslat, stb.). Ezen hallgatók legnagyobb többsége Európai Uniós állampolgár, így ugyan jóval egyszerűbben tudja a szükséges adminisztrációs ügyintézést elvégezni, az idegen ország és környezet miatt mégis sokszor jelentős segítséget igényelnek. Amellett, hogy adminisztratív dolgokban és a szabadidő szervezésében több szervezet is felkarolja őket, a valós érdekképviseletet (pl.: jogsérelem esetén) a hallgatói önkormányzatnak kell ellátnia.

A teljes képzésben Magyarországon tanuló külföldi hallgatók esetében jóval összetettebb a feladat. Egyrészt, mivel őket sok intézményben nem segítik közvetlenül a nemzetközi hallgatókkal foglalkozó szervezetek, másrészt pedig mivel ezek a hallgatók az esetek többségében Európán kívülről, teljesen más kultúrkörből érkeznek. Az adminisztratív segítségen túl fontos ezen hallgatók minden szinten való integrálása az egyetemi hallgatói életbe. Az integráció haszna lehet például az elégedett külföldi hallgatók és a magyar felsőoktatás nemzetközi vérkeringésbe való kapcsolódása, idegen kultúrák megismertetése a magyar hallgatókkal, a külföldi hallgatókkal pedig a magyar kultúra megismertetése. A hallgatói önkormányzat szintjén ez azt jelenti, hogy a külföldi hallgatók érdekképviseletéről is gondoskodni kell, akár magyar akár külföldi hallgatók bevonása által. A hallgatói érdekképviseleti választásokat és minden programot számukra is elérhetővé kell tenni, például angol nyelvű felhívások segítségével.



Kimenő mobilitás elősegítése

A hallgatói önkormányzat feladata a hallgatói mobilitás elősegítése. Egyrészt – érdekképviseleti tevékenységük által – különböző fórumokon segítik a nemzetközi mobilitás működését úgy, hogy a hallgatói érdekek minden esetben érvényesüljenek. Másrészt pedig tájékoztatják a hallgatókat a számukra elérhető külföldi mobilitási lehetőségekről és egyben népszerűsítsék is azokat. Ezen tájékoztatás történhet online és offline módon egyaránt. A hallgatói önkormányzat webes felületein történő tájékoztatás és promóció elengedhetetlenül fontos, hiszen ezek jelentik a legnagyobb elérési lehetőséget. Emellett tájékoztató előadások, külügyi expo-k is nagyban segíthetik a mobilitásra készülő hallgatókat.

A hallgatói önkormányzat feladata, hogy szorgalmazza a hazai hallgatók mobilitásának megkönnyítését. Az egyik fő gond, amivel a kiutazás előtt álló hallgatók szembesülnek a nem megfelelő nyelvtudás, illetve az idegen nyelvű szakkifejezések ismeretének hiánya. A másik fő akadály a külföldi intézményben elvégzett tanegységek hazai befogadása, mely sajnos a legtöbb intézményben nem zajlik zökkenőmentesen. Ezek támogatásában közvetítő szerepet vállalhat a hallgatói képviselet az intézményvezetés felé.



Külföldi ösztöndíjak

A magyar felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók számos ösztöndíjban részesülhetnek. Ezek képzési területeként vagy akár intézményenként is nagyon különbözőek lehetnek, de van több, mindenki számára elérhető ösztöndíj is. Ezek közül mutatjuk be a legnépszerűbbeket.

Erasmus

Az Erasmus+ program az Európai Unió 2014-2020 között futó oktatási, képzési, ifjúsági és sport programja, ami hét korábbi EU-s programot fog össze. Az Erasmus+ program egyaránt támogatja pedagógusok, oktatók és oktatási szakértők, illetve felső- és közoktatásban tanulók mobilitását; együttműködések innovációját és a szakpolitikai reformfolyamatokat. Az Erasmus+ program teljes jogú résztvevői az Európai Unió tagállamai, Izland, Lichtenstein, Macedónia, Norvégia és Törökország, de jó néhány partnerország is csatlakozott a program egyes területeire. Magyarországon a programot két nemzeti iroda koordinálja: a Tempus Közalapítvány (oktatás és képzés területe) valamint az Erasmus+ Ifjúsági Progamiroda (ifjúság és sport területe).
Az általában csak Erasmus néven emlegetett mobilitási ösztöndíj a legnépszerűbb európai mobilitási program, ami 2014-től az Erasmus+-hoz tartozik. A programon belül egyaránt működik hallgatói és oktatói, dolgozói mobilitás is. Külön pályázható tanulmányi célú mobilitás és szakmai gyakorlat is. Ezekre részben közös, részben pedig külön feltételek vonatkoznak, így ezeket külön mutatjuk be.
Pályázatot az adott felsőoktatási intézmény ír ki, így a pályázás folyamata mind szakmai gyakorlat, mind pedig tanulmányi célú mobilitás esetében intézményenként változik, itt csak az általános feltételeket közöljük.

Erasmus+ Tanulmányi célú mobilitás

Célja, hogy lehetővé tegye oktatási, nyelvi és kulturális tapasztalatok megszerzését egy másik programországbeli felsőoktatási intézményben. A tanulmányi célú mobilitásnak elő kell segítenie a hallgató tanulmányi előmenetelét és személyes képességeinek fejlesztését.
A program intézmények közti szerződéseken alapul, tehát minden hallgató és oktató azokra az egyetemekre utazhat ki, amikkel a saját intézményének szerződése van. Ez a lista karonként, szakonként, szakirányonként is változhat. A tanulmányi célú mobilitás minimális hossza 3, maximális hossza 12 hónap lehet.

A hallgatói ösztöndíj mértéke a követezőképpen alakul:
Magas megélhetési költségű országok esetében havi 500 Euro. (Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia, Ausztria, Finnország, Svédország, Dánia, Írország, Norvégia, Lichtenstein)
Közepes megélhetési költségű országok esetében havi 450 Euro. (Spanyolország, Németország, Törökország, Hollandia, Belgium, Csehország, Portugália, Görögország, Szlovénia, Horvátország, Luxemburg, Ciprus, Izland)
Alacsonyabb megélhetési költségű országok esetében havi 400 Euro. (Lengyelország, Románia, Magyarország, Litvánia, Szlovákia, Bulgária, Lettország, Észtország, Málta. Macedónia)

Erasmus+ szakmai gyakorlat

A gyakorlat egy másik programországban található vállalkozásnál, szervezetnél eltöltött időszak. Célja, hogy segítséget nyújtson a közösségi munkaerőpiacon szükséges készségek elsajátításához és a fogadó ország gazdasági és társadalmi kultúrájának a megértéséhez. A fogadó vállalkozás a munkaerőpiacon vagy az oktatás, képzés vagy az ifjúság területén aktív privát vagy közintézmény lehet, Nemzeti Irodák és EU-szervek kivételével. A tanulmányi célú mobilitással ellentétben tehát a szakmai gyakorlat esetében nem előre megszabott szerződéseken keresztül történik a mobilitás, hanem a pályázó saját magának keres gyakorlati helyet. Néhány ötlet szakmai gyakorlati hely kereséséhez: Ide kattintva érhető el. A szakmai gyakorlat hossza minimum 2, maximum 12 hónap lehet.
A frissen diplomát szerzett hallgatók is részt vehetnek szakmai gyakorlaton a végzésük utáni évben is (ebben az esetben a pályázatot már a végzésük évében kell benyújtaniuk).
A tanulmányi időszak kombinálható szakmai gyakorlattal. Az egyetlen időszak azt jelenti, hogy a szakmai gyakorlatnak ugyanazon fogadó felsőoktatási intézmény felügyelete alatt kell lezajlania, mint ahol a diák a tanulmányait végzi; a két tevékenységnek egymást követően kell lezajlania. A "kombinált időszakra" vonatkozó támogatási összegek megegyeznek a tanulmányi időszakra vonatkozó rátákkal.

Az ösztöndíj mértéke országonként a következőképpen alakul:
Magas megélhetési költségű országok esetében havi 600 Euro. (Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia, Ausztria, Finnország, Svédország, Dánia, Írország, Norvégia, Lichtenstein)

Közepes megélhetési költségű országok esetében havi 550 Euro. (Spanyolország, Németország, Törökország, Hollandia, Belgium, Csehország, Portugália, Görögország, Szlovénia, Horvátország, Luxemburg, Ciprus, Izland)

Alacsonyabb megélhetési költségű országok esetében havi 500 Euro. (Lengyelország, Románia, Magyarország, Litvánia, Szlovákia, Bulgária, Lettország, Észtország, Málta, Macedónia)

Erasmus + Nemzetközi Kreditmobilitás

Az ECHE tulajdonos felsőoktatási intézmények a partnerországok felsőoktatási intézményeivel megvalósítandó mobilitási tevékenységekre pályázhatnak az Erasmus+ programban, az úgynevezett nemzetközi kreditmobilitás pályázattípus keretében. A nemzetközi (tehát nem programország, hanem partnerország felsőoktatási intézményeivel lebonyolítandó) kreditmobilitás esetén a programországbeli felsőoktatási intézmények nyújthatnak be pályázatot a Nemzeti Irodákhoz.

Az Erasmus+ nemzetközi kreditmobilitás keretében pályázható mobilitási tevékenységek a hallgatói tanulmányi mobilitás és a személyzeti mobilitás (oktatók és nem akadémiai személyzet egyaránt). Szakmai gyakorlatok megvalósítására nem lehet pályázni a nemzetközi kreditmobilitás keretében.

A pályázható országok listája és az egyes régiókra, országokra vonatkozó feltételek és az oda nyerhető ösztöndíjak listája megtekinthető a következő weboldalon: Ide kattintva érhető el.


CEEPUS5

A CEEPUS program (Central European Exchange Program for University Students – Közép-európai Felsőoktatási Csereprogram) hallgatói és oktatói mobilitások lebonyolítását, speciális kurzusok, valamint hallgatói kirándulások szervezését teszi lehetővé a felsőoktatás területén együttműködő partner intézmények között és támogatja a hosszú távú szakmai együttműködések kialakulását a térségben, ezzel elősegíti Közép-Európa stratégiai szerepének erősödését. A CEEPUS csereprogram célja, hogy a felsőoktatás területén együttműködő partner intézmények között lehetővé tegye hallgatói és oktatói mobilitások lebonyolítását, speciális kurzusok, valamint hallgatói kirándulások szervezését, támogassa hosszú távú szakmai együttműködések kialakulását a térségben, ezzel elősegítve Közép-Európa stratégiai szerepének erősödését.

Jelenleg a következő országok akkreditált felsőoktatási intézményeibe lehet utazni CEEPUS támogatással: Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Horvátország, Koszovó, Lengyelország, Macedónia, Magyarország, Moldova, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia.
Minden CEEPUS tagországban van egy országos hatáskörű, a program koordinációjáért felelős programiroda. Magyarországon ezt a feladatot a Tempus Közalapítvány látja el.
Hallgatók kétféle módon nyújthatnak be pályázatot: hálózati együttműködés vagy hálózaton kívüli, freemover mobilitás keretén belül. Hálózati együttműködés esetén a küldő intézmény által kiírt pályázatra kell pályázni, amit a helyi koordinátor bírál el. Ha a hallgató nem talál a saját intézményében megfelelő CEEPUS hálózatot, akkor freemoverként van lehetősége bekapcsolódni a programba, amennyiben a hálózatok nem használták fel a rendelkezésükre álló keretet. Freemover pályázatot így kizárólag a második félévre lehet beadni.
A mobilitásnak több típusa is van. Féléváthallgatás esetén ajánlottan egy szemesztert, de legalább 3, legfeljebb 10 hónap. A kinntartózkodás alatt kurzusok látogatása, teljesítése és kreditszerzés kötelező, kiegészítheti szakmai gyakorlat is. Rövid távú hallgatói mobilitás esetén minimum 1, maximum 10 hónap kinn tartózkodásra van lehetőség szakdolgozathoz vagy disszertációhoz való kutatás, konzultáció vagy labormunka támogatásához. Pályázható továbbá speciális kurzusokon való részvétel is, ami lehet intenzív nyelvi vagy szakmai kurzus vagy hallgatói szakmai kirándulás.
Az ösztöndíj aktuális határideiről és a pontos feltételekről az alábbi honlapon lehet tájékozódni: Ide kattintva érhető el.



Campus Mundi

A Campus Mundi program célja a felsőoktatás minőségének javítása – különös tekintettel a foglalkoztathatóságra -, valamint a magyarországi felsőoktatási intézmények nemzetköziesítésének támogatását szolgálja. A program hazai koordinátora, a Tempus Közalapítvány hirdet pályázatot részképzésre, szakmai gyakorlatra és tanulmányútra egyaránt.
A Campus Mundi részképzésre szóló ösztöndíja elsősorban önfinanszírozó státuszú Erasmus+ ösztöndíjat nyert hallgatóknak szól, de más kétoldalú szerződés alapján kiutazó hallgatók is pályázhatnak. A mobilitás történhet Erasmus+ partnerországba vagy egyéb országba. A Stipendium Hungaricum programban részt vevő országa vagy területre történő kiutazás esetén útiköltség támogatás is igényelhető. A fogadó egyetemen a nyertes hallgatók tandíjmentesen tanulhatnak. A félévi részképzés során legalább 20, egy trimeszter esetén legalább 15 sikeresen teljesített ECTS kreditet vagy azzal egyenértékű kreditet kell megszereznie vagy óraszámot teljesítenie a hallgatóknak, amelyet a küldő felsőoktatási intézménynek a hallgató tanulmányaiba be kell számítania. Mester- és doktori képzés esetén kutatási tevékenység is támogatható, amennyiben ez a tanulmányi követelményekhez szorosan kapcsolódik. A külföldi részképzés minimális időtartama 3 hónap (90 nap) az utazási napokon kívül. Támogatás legfeljebb 5 hónapra nyerhető el. A pályázott ország megélhetési rátáitól függően a nyertes pályázó havi 186 000–277 200 Ft ösztöndíjban részesül. A támogatás összege időtartam-arányosan kerül meghatározásra, félhavi kerekítés elvével.



A Campus Mundi szakmai gyakorlat

A pályázat célja, hogy a hallgató a külföldi fogadó intézménynél teljesített szakmai gyakorlata alatt tanulmányaihoz szorosan kötődő szakmai tapasztalatokat, kompetenciákat és készségeket szerezzen, melyek hazatérését követően a magyar munkaerőpiacon való elhelyezkedésben előnyt biztosítanak. Mester- és doktori képzés esetén kutatási tevékenység is támogatható, amennyiben ez a tanulmányi követelményekhez szorosan kapcsolódik. A hallgatók az Erasmus+ programországaiban vagy egyéb országban teljesíthetik szakmai gyakorlatukat. A Stipendium Hungaricum programban részt vevő országba és területre történő kiutazás esetén útiköltség-támogatás is igényelhető. A külföldi szakmai gyakorlat minimális időtartama 2 hónap (60 nap) az utazási napokon kívül, legfeljebb pedig 5 hónap lehet.
A szakmai gyakorlat fogadó helye bármely intézmény lehet, ahol a szakos tanulmányokhoz kötődő szakmai gyakorlatot vagy kutatási tevékenységet biztosítani tudják (cég, vállalkozás, nonprofit szervezet, államilag elismert külföldi felsőoktatási intézmény, kutatóintézet, múzeum, levéltár stb.). Nem lehet fogadó hely az Erasmus+ szabályok szerint:
• uniós intézmény és egyéb uniós szervezet, beleértve a szakosított intézményeket (a teljes lista az ec.europa.eu/institutions/index_en.htm honlapon érhető el);
• uniós programok irányítását végző szervezet, például Erasmus+ nemzeti iroda (az esetleges összeférhetetlenség és/vagy kettős finanszírozás elkerülése miatt).
A szakmai gyakorlatnak legalább heti 30 órás tevékenységnek kell lennie.
A pályázott ország megélhetési rátáitól függően a nyertes pályázó havi 186 000–277 200 Ft ösztöndíjban részesül. A támogatás összege időtartam-arányosan kerül meghatározásra, félhavi kerekítés elvével
Az aktuális pályázatok az alábbi honlapon találhatók: Ide kattintva érhető el.

 

Footnotes
Tempus Közalapítvány - Erasmus
Tempus Közalapítvány - Felsőoktatási hallgatók tanulmányi célú mobilitása
Tempus Közalapítvány - Felsőoktatási hallgatók szakmai gyakorlati mobilitása
Tempus Közalapítvány - Nemzetközi kreditmobilitás
Tempus Közalapítvány - Ceepus
Tempus Közalapítvány - Campus Mundi


Kiegészítő támogatások

Az Erasmus+ programban részt vevő felsőoktatási intézmények a Tempus Közalapítvánnyal közösen kiegészítő támogatásokat hirdethetnek. Ilyen az Erasmus+ szociális kiegészítő támogatás és a tartósan beteg vagy fogyatékkal élők kiegészítő támogatása. Az egyes intézmények saját kiegészítő támogatásokat is meghirdethetnek, azonban a Tempus Közalapítvány Erasmus+ Kiegészítő támogatása az Erasmus+ program valamennyi résztvevője számára nyitott.

Erasmus+ Szociális Kiegészítő Támogatás

A szociális alapú támogatást a Tempus Közalapítvány az intézményekkel közösen hirdeti, a pontos pályázási feltételek tehát intézményenként változhatnak.
A pályázatot tanulmányi célú mobilitási pályázatot elnyert hallgatók pályázhatják.
Az a hallgató adhatja be igénylését, aki

a felsőoktatási intézménybe való jelentkezés során hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű hallgatóként, vagy esélyegyenlőség okán járó többletpontokat kapott, vagy

  • Bursa Hungarica Tanulmányi Ösztöndíjban részesül(t), vagy
  • Rendszeres vagy rendkívüli szociális ösztöndíjban részesül(t), vagy
  • HÖOK Mentorprogram kedvezményezett hallgatója (volt), vagy
  • „Út a felsőoktatásba” – „Út a diplomához” pályázat kedvezményezett hallgatója (volt), vagy
  • Roma szakkollégium tagja (volt), vagy
  • felsőfokú tanulmányai megkezdésekor szociális alapon iskolakezdő alaptámogatásban részesült, vagy
  • hátrányos helyzetű település állandó lakosa.


A támogatás az ösztöndíjon felüli havi 100 Euro ösztöndíjat jelent a nyertes hallgatóknak.


Kiegészítő támogatás tartósan beteg vagy fogyatékkal élő hallgatóknak

A felsőoktatási intézmények és a Tempus Közalapítvány közösen pályázatot hirdetnek azon felsőoktatásban tanuló/dolgozó fogyatékossággal élő vagy tartósan beteg hallgatók számára, akik Erasmus+ mobilitási ösztöndíjat nyertek el. A támogatás célja egyenlő esélyt nyújtani a felsőoktatás területén is a speciális ellátást igénylő kiutazók számára az Erasmus+ programban.
Látássérült, mozgássérült, hallássérült, cukorbeteg, tej- vagy lisztérzékeny, illetve egyéb fogyatékossággal élő vagy a betegség miatt folyamatos orvosi felügyeletre szoruló személyek pályázhatnak, amennyiben a betegségük igazolhatóan jelentős többletköltségeket okoz a külföldi tartózkodás során az átlagos külföldi megélhetési költségekhez képest. A támogatás nem igényelhető azokra a költségekre (pl. gyógyszerköltség), amik Magyarországon is felmerülnek, beszerezhetők itthon és kivihetők külföldre, így például az első háromhavi gyógyszeradag.
A kiírás és a pályázat pontos feltételei intézményenként változhatnak.

Campus Mundi ösztöndíjhoz igényelhető kiegészítő támogatás Stipendium Hungaricum partnerek irányába

A pályázat célja, hogy ösztöndíj-kiegészítést biztosítson felsőoktatási hallgatóknak olyan mobilitási programok megvalósításához, amelyeket államközi egyezmények biztosítanak a Stipendium Hungaricum Program partnerországaiban/-területein. Ez a pályázat önmagában nem érvényes, csak az államközi kiutazó részképzésre beadott pályázattal együtt – mintegy annak kiegészítéseként pályázható. A részképzésre elnyerhető ösztöndíj biztosítja a lehetőséget a szakmai programhoz, a kiegészítő támogatásra benyújtott pályázattal pedig anyagi támogatás igényelhető a program megvalósításához. Az elnyerhető támogatás a részképzés megvalósításához elnyerhető ösztöndíj összegének kiegészítése 277 200 Ft/hó mértékig. Pályázatot a www.scholarship.hu honlapon elérhető on-line pályázati űrlap kitöltésével és a szükséges melléklet csatolásával lehet beadni.

 

Footnotes
Pályázatok.org - Kiegészítő támogatás tartósan beteg vagy fogyatékkal élő hallgatóknak 
Tempus Közalapítvány - Campus Mundi ösztöndíjhoz igényelhető kiegészítő támogatás Stipendium Hungaricum partnerek irányába

 

 

 

Intézményi háttér

Intézményi háttér

Ki kicsoda?

 

A felsőoktatási ágazat működésében számos olyan szereplőt azonosíthatunk, amelyek kiemelten fontosak a hallgatói érdekképviselet, hallgatók tanulmányi élete szempontjából. Ezeket a szereplők kerültek összegyűjtésre az alábbiakban:

 

Magyar Rektori Konferencia – MRK

A Magyar Rektori Konferencia a felsőoktatási intézmények képviseletét és érdekvédelmét látja el, illetve biztosítja a felsőoktatásról szóló jogszabályoknak megfelelően. Annak érdekében, hogy e feladatát kielégítően teljesíteni tudja, a felsőoktatási intézmények vezetőinek egy rendszeresen fórumot biztosít a kapcsolattartás végett. Itt lehetőség nyílik a vélemények megosztására, és a döntések, illetve határozatok meghozatalára. Az MRK a politikától teljes mértékben független. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, a szervezet a pártoktól teljesen független, azoktól támogatást nem kap, illetve nem is nyújt.

A Magyar Rektori Konferencia egyik célja, hogy a nemzetközi kapcsolatait felhasználja a magyarországi felsőoktatási intézmények népszerűsítéséhez. A hallgatói csereprogramok és más nemzetközi mobilitási programok működésének érdekében kapcsolatot épít ki, és tart fent külföldi társszervezetekkel.

 

A MRK tagjai a magyar felsőoktatási intézmények rektorai, akik a tagságot addig töltik be, ameddig az intézményük élén a rektori tisztséget viselik. A MRK alapszabály négyszintű szervezeti rendet hozott létre, plénum, elnökség, bizottság és titkárság. A plenáris ülés (plénum) a Magyar Rektori Konferencia képviseleti ülése, tagjai a felsőoktatási intézmények rektorai (66 rektor). A plénumot évente legalább 2 alkalommal kell összehívni. A MRK elnöksége 11 tagú, az elnökön, a társelnökön, a tiszteletbeli elnökön és a két alelnökön kívül további hat tagból áll, 3 fő állami tagozat képviselője, 2 fő egyházi tagozat képviselője, 1 fő magánintézményi tagozat képviselője, továbbá 3 tanácskozási jogú tag (felügyelőbizottság elnöke, a MERSZ képviselője és az MRK Határon Túli Felsőoktatási Intézmények Bizottsága elnöke). A Magyar Rektori Konferencián belül bizottságok működnek - jelenleg 20 bizottság, ebből 13 szakterületi, 7 funkcionális jellegű – az egyes képzési területekhez tartozó (pl. agrár, orvos- és egészségtudományi, művészeti, pedagógusképzési) felsőoktatási intézmények rektoraiból. A bizottságokat a plénum hozza létre. A bizottság munkájáról folyamatosan tájékoztatják az elnökséget a titkárság útján. A Magyar Rektori Konferencia munkájában a titkárság segít, az ügyeinek intézésével kapcsolatos feladatokat ez a hivatal látja el. Feladata közé sorolhatjuk a beszámolók előkészítését, az éves költségvetés elkészítését, az MRK vagyonának kezelését és tagságának nyilvántartását, a szervezet működésével kapcsolatos iratok vezetését és megőrzését.

A legjelentősebb érdekképviseleti eszköze a szervezetnek, hogy a legfontosabb felsőoktatási szabályozásban konzultatív módon működik közre. Tehát a plénum véleményt nyilvánít a képzés szerkezetét, a kreditrendszerű képzés általános szabályait, a képzés indításának eljárásának illetve a több ciklusú képzés rendjét érintő kérdésekben. Másik eszköze, hogy egyéb szervezetbe MRK tagokat delegáljon, és a szervezet munkájában tanácskozási joggal részt vesz.



Footnotes

MRK bemutatkozás
MRK alapszabály



Doktoranduszok Országos Szövetsége – DOSz

A Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSz) 1994 óta működő magyar szervezet, ami a doktori képzésben résztvevő hallgatók (doktoranduszok, doktorjelöltek) érdekvédelmét látja el. A 2001. évi CCIV. törvény meghozásával, a korábban még egyesületként működött Doktoranduszok Országos Szövetsége már köztestületi státuszt nyert, tehát önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet lett, és közfeladatot lát el. A törvény 62 §. (2) bekezdése kimondja, hogy „A felsőoktatási intézmények doktori képzésben részt vevő hallgatóinak országos képviseletét a Doktoranduszok Országos Szövetsége látja el.” Ezen felül még megalapította 28 doktori képzést folytató felsőoktatási intézményben a doktorandusz önkormányzatokat. A szervezet részt vesz a Felsőoktatási Kerekasztal, a Magyar Rektori Konferencia, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság és az Országos Doktori Tanács munkájában. Emellett kapcsolatot tart még a Magyar Tudományos Akadémiával, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával, illetve hazai és határon túli felsőoktatási intézményekkel, kutatóintézetekkel és további szervezetekkel egyaránt.

 

A DOSz legfontosabb döntéshozó szerve a küldöttgyűlés, amelynek a tagjai az intézményi doktorandusz önkormányzatok elnökei. A küldöttgyűlés állandó meghívottjai közt szerepelnek a felügyelő bizottság tagjai, a MRK elnöke, a MAB elnöke, a ODT elnöke, a HÖOK elnöke és végül a Magyar Doktorandusz Közösség elnöke. A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó feladatok között szerepel többek között a költségvetés megállapítása és módosítása, az előző évi költségvetési beszámoló elfogadása, az alapszabály elfogadása és módosítása, az elnökség éves beszámolójának elfogadása, és tisztségviselők díjazásának megállapítása is.

 

A Doktoranduszok Országos Szövetségének nem csak érdekvédelemmel kapcsolatos feladatai vannak, céljuk, hogy megmutassák, hogy tudományos potenciállal is rendelkeznek. 2013-ban megkezdték a tudományos osztályok rendszerének kialakítását, a Magyar Tudományos Akadémia szervezetének mintájára. Ez a rendszer lehetőséget biztosít a fiatal kutatóknak, hogy intenzívebben tudjanak foglalkozni a szakterületükkel. Eleinte 17-el kezdte el működését, mostanra már 20 tudományos osztállyal - 28 tudományágat megjelenítő - rendelkezik, amiben összesen 500 magyarországi, illetve határon túli doktorandusz tevékenykedik. Ez az 500 fő 100 doktori iskolából érkezik, és részesei lehetnek szakmai rendezvényeknek, kutatásoknak és kapcsolatteremtő eseményeknek. A DOSz különböző rendezvényeket szervez Fiatal Tudósok Estéje, Mérföldkő Konferencia, Nyári Tábor és a Tavaszi Szél. Ezekből talán az utóbbi az egyik legismertebb. A DOSz évente rendezi meg a fiatal kutatók Tavaszi Szél elnevezésű multidiszciplináris konferenciáját, amikor a magyarországi és határon túli fiatal kutatók bemutatják kutatásaikat és eredményeiket. Az első konferencia 1997-ben került megrendezésre, és abban az évben elindult a ma is létező Acta Doctorandum című folyóirat.
A DOSz egyik legfontosabb célja, hogy a doktori képzésben résztvevőknek megmutassák a lehetőségeket, támogassák a munkájukat, és ösztönözzék a tudományos együttműködést.23


Footnotes

DOSz bemutatkozás
Dr. Klotz Péter - Dr. Orbán Anna(2014): A tavaszi szél tudást áraszt
DOSz tudományos osztályok



Országos Doktori Tanács – ODT

Az Országos Doktori Tanácsa (ODT) a felsőoktatási intézmények doktori tanácsi elnökeiből álló testület, amely véleményt mond a doktori képzéssel és tudományos fokozatadással kapcsolatos kérdésekben. Tehát javaslatokat és véleményeket mondhatnak többek között, a doktori képzés tartalmi, elvi kérdéseihez, a jelentkezés és a felvétel, illetve a képzés általános elvi és eljárási kérdéseihez, a doktori szabályzatokhoz, a habilitáció általános elvi, és eljárási kérdéseihez, és intézményi szabályzatok és gyakorlatokhoz is.

 

Az ODT közhasznú tevékenységeket folytat Magyarország egész területén. Szakmai tudományos fórumokat, konferenciákat szervez, illetve szakmai kiadványokat ad ki. Ezek mellett még a doktori képzés és fokozatszerzés vizsgálatát és az egyetemek gyakorlatának elemzését végzi. Az ODT egy Országos Doktori Adatbázist hozott létre, illetve vezet, amelyben szerepel a magyarországi doktori képzést folytató intézmények, szervezeti egységek és a képzésben résztvevő oktatók, témavezetők adatai. Az ODT biztosítja az Adatbázist interneten való elérését. Az Országos Doktori Tanács politikai tevékenységet nem folytathat, politikai pártoktól teljesen függetlennek kell maradnia. A tagjai között olyan felsőoktatási intézmények szerepelnek, ahol doktori képzés is folyik, és kérte felvételét az ODT-ba. Az ODT tagjai képviselők útján gyakorolhatják a jogaikat, és vehetnek részt az ODT döntéseinek meghozatalában. Az ODT szervezete kilenc szintből áll: tanács, elnökség, elnök, társelnök, tiszteletbeli elnök, titkár, felügyeleti bizottság, adatbázis koordinátor, adatbázis adminisztrátor. Az utóbbi kettő az adatbázis működéséért felelős.

 

A legfőbb szerve a tanács, mely dönthet minden más szerv hatáskörébe tartozó kérdésében is. Azonban a tanácsnak vannak kizárólagos hatáskörei is például: az alapszabály módosítása, döntés megszűnés, egyesülés, szétválás kérdésében, az ODT költségvetésének megállapítása és módosítása, az elnök, az elnökségi tagok, a felügyelő bizottsági tagok megválasztása. A tanács ülésén szavazati joggal a tagok, javaslattételi és tanácskozási joggal a meghívottak vehetnek részt. Az állandó meghívott szervezet képviselője: MAB, MRK – Egyetemi Tagozat, Emberi Erőforrások Minisztériuma, MTA, DOSz.

 

Az elnökség az ODT végrehajtó szerve. A tanácsülések között dönt és intézkedik minden olyan ügyben, amely nem tartozik kizárólag a tanács hatáskörébe. Főbb feladatai között szerepel, hogy előkészíti a tanács üléseit, javaslatot tesz a költségvetésre. Az elnökség létszáma 5 fő (elnök, társelnök, két alelnök, tiszteletbeli elnök).
A felügyelőbizottság az ODT jogszabályoknak megfelelő működését, az alapszabály betartását, valamint az ODT gazdálkodását ellenőrző testület. Legfontosabb feladatai közé sorolhatjuk, hogy felügyeli az ODT választások tisztaságát, és folyamatosan figyelemmel kíséri a szervezet közhasznú tevékenységét.



Footnotes

ODT alapszabály



Országos Tudományos Diákköri Tanács - OTDT

1973-ban jött létre az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT), annak céljából, hogy koordinálják az intézményi, kari, illetve tanszéki szinten megalakult tudományos diákköröket. Az OTDT munkáját és kapcsolattartását 1987 óta a Szakmai Bizottságok, az Ügyvezető Elnökség és a Titkárság segíti. A Diákköri Tanács feladata, hogy a felsőoktatási intézményekben tudományos és alkotó művészeti tevékenységet végző hallgatókat és az őket támogató oktatókat egyaránt képviseljék és támogassák. Emellett fontos feladata a szakmai bizottságnak a megfelelő működéséhez szükséges feltételeket biztosítása, és, hogy országos szintű tudományos és művészeti rendezvényeket, fórumokat szervezzenek. Az OTDT egyik fő célja, hogy a felsőoktatási intézményben tanuló hallgatókat önálló, tananyagon túli szakmai tudományos teljesítményre, munkára ösztönözze.

 

Az Országos Tudományos Diákköri Tanács több kiadvánnyal is büszkélkedhet, ezek közül az egyik legismertebb a Diáktudós című időszaki kiadványa. Ezen felül érdemes megemlíteni az Almanach nevű kiadványukat, illetve az Országos Tudományos Diákköri Tanács Közleményei sorozatát.

 

A szervezet talán az egyik legfontosabb és legismertebb tevékenysége, hogy kétévente rendezik meg az Országos Tudományos Diákköri Konferenciát (OTDK). E konferencia keretein belül az egyetemisták és főiskolások tudományos eredményeiket mutathatják be egy elismert szakemberekből, professzorokból, akadémikusokból álló bizottság előtt. Az országos konferencia a második fordulónak számít, amelyet megelőz egy intézményi jelölés és szükséges a pályamunka pozitív értékelése, amit az OTDK szakmai bizottság által kidolgozott értékelési rendszer alapján bírálnak el. A részvétel lehetőséget nyújt a hallgatóknak, hogy szakemberek és egyre növekvő hallgatóság előtt bemutassák a kutatási eredményeiket, és azt megvitassák, érveljenek mellette, mindeközben tapasztalatot gyűjtsenek. Emellett ez a konferencia a kutatók és oktatók hasznos találkozója. A rendezvényt az OTDK az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia védnökségével, továbbá a felsőoktatásban érintett minisztériumok és országos hatáskörű intézmények, szervezetek, alapítványok erkölcsi, szakmai, valamint anyagi támogatásával rendezi meg. Az OTDK célja, hogy ösztönözze az egyetemista és főiskolai hallgatókat tudományos és művészeti tevékenységre, és támogassa a tehetséges hallgatókat és oktatóikat. Emellett segítséget nyújtsanak a kutatómunkájukban, pályakezdésükben.



Footnotes
OTDT
Tudományos diákköri tevékenységről, az Országos Tudományos Diákköri Tanácsról és az Országos Tudományos Diákköri Konferenciáról



Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság - MAB

1993-tól kezdett el működni egy felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek által delegált tagokból álló bizottság. Eleinte Országos Akkreditációs Bizottságnak nevezték, majd 1996 szeptemberétől már Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) nevet vette fel, 2006-tól pedig már Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság néven tartják számon, viszont a MAB rövidítést megtartotta. „A MAB egy felsőoktatásban történő képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység tudományos minőségének ellenőrzését, biztosítását és értékelését elősegítő országos szakértői testület, amely e törvényben szabályozott módon közreműködik a felsőoktatási intézményekkel kapcsolatos eljárásokban, különös tekintettel a doktori iskolákra”.

 

A MAB-nak húsz tagja van (Plénum). A húsz tag delegálásához joga van a miniszternek, a Magyar Tudomány Akadémiának, a Magyar Művészeti Akadémiának, a Magyar Rektori Konferenciának, felsőoktatási intézményt fenntartó egyházi jogi személynek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciának és végül a Doktoranduszok Országos Szövetségének. Minden tagnak - a DOSZ által delegált tag kivételével – tudományos fokozattal kell rendelkeznie. Az elnököt a tagok választják maguk közül titkos szavazással.

 

A MAB feladatai között szerepel a magyar felsőoktatás minőségének védelme, illetve az érdekeltjei – felsőoktatási intézmények, hallgatók, szülők – ezzel kapcsolatos igényeinek teljes kielégítése. Ezek között céljának tartja a felsőoktatási minőségjavítását, illetve a felsőoktatás minőségéről nem csak a kormányzat, hanem az egész magyar társadalom számára történő számadást. Ez okból a MAB-nak kötelessége minőséghitelesítést végeznie, azaz megvizsgálja az adott intézményt vagy programot, hogy megfelel-e a MAB által előre meghatározott minőségi követelményeknek. Ha megfelel minden követelménynek, akkreditálja a vizsgált programot vagy intézményt. Tehát a két fő tevékenysége a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak, hogy felsőoktatási intézményeket, karokat és programokat akkreditálja, illetve állást foglal a felsőoktatás minőségét érintő különböző kérdésekben. Egyéb feladatai közé tartozik még pl. az egyetemi tanári pályázatok, felsőoktatási képesítési követelmények és az intézményi doktori és habilitációs szabályzatok véleményezése.

Az intézmények által létesíteni, indítani tervezett programok, szakok, doktori iskolák akkreditációjára vonatkozó kérelmeket két (olykor több) szakértő írásos véleménye alapján az illetékes tudományági bizottság megtárgyalja, majd indoklással ellátott határozati javaslatot terjeszt a Plénum elé. Végül a határozatot vita után többségi szavazással a MAB húsz tagja hozza meg.



Footnotes

Bazsa György - Szántó Tibor(2008): Felsőoktatási akkreditáció Magyarországon In:Educatio 17.(1) 36-50 o.
MAB-Magunkról
2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról, 70. § (1)