2011. október 26.
A European Students' Union közleménye a készülő magyar felsőoktatási törvényről
Az Hallgatói Önkormányzatok Európai Szövetsége (ESU) aggodalmát fejezte ki a magyar kormány új felsőoktatási törvénytervezete ellen. A koncepció szerint azokat a hallgatókat akik államilag támogatott képzésben részesülnek, diplomájuk megszerzése után arra köteleznék, hogy akár 7-20 évig is az Magyarországon dolgozzanak. Ha mégis a külföldi munkavállalás mellett döntenek, képzésük teljes összegét vissza kell fizetniük az államnak. Az ESU szerint a tervezet megsérti az EU jogszabályokat és az Európai Bizottsághoz fordul.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége (HÖOK) október 27-re demonstrációt szervez Budapesten, miután a jelen felsőoktatási törvénytervezet kidolgozásakor semmiféle hivatalos egyeztetésre nem került sor a hallgatói képviseletekkel. Allan Päll, az ESU elnöke – aki szintén részt vesz a demonstráción – szerint a hallgatók röghöz kötése megsérti az Európai Unió egyik alapelvét, amely biztosítja a tagállamok polgárainak szabad mozgását.
Päll hozzátette, ugyanígy jogellenesnek minősül az is, ha a hallgatókat képzésük költségeinek visszatérítésére kötelezik. "Érdeklődve várjuk Brüsszel véleményét a tervezetről, illetve hogy történt-e bármilyen egyeztetés ez ügyben a Magyar kormány részéről."
Csökkenő hallgatói létszám
Kevesebb hallgató kapna esélyt a továbbtanulásra, amennyiben csökken az államilag támogatott helyek száma a felsőoktatásban. 2012-re már csak 25 ezer „állami ösztöndíjjal" támogatott hallgató lenne a 2011-es 54 ezerhez képest. A fennmaradó helyeken csak a képzés teljes összegének befizetésével lehetne tanulni, jelentős nehézséget okozva ezzel a jövőbeli hallgatók többségének. Néhány képzési területen – mint például a jog, közgazdaság vagy bölcsészettudományok – teljesen megszűnne az államilag támogatott képzés, megduplázva vagy akár megtriplázva ezzel a tandíjak összegét. Ezzel nemcsak az esélyegyenlőség sérül, de az egyetemek/főiskolák, illetve hallgatók választási joga a tanítást és a tanulást illetően is. A felsőoktatási intézmények mindmáig maguk szabták meg a tandíjak mértékét, azonban az új törvény államilag döntene a különböző képzési területek tandíjainak összegéről.
Csökkenő hallgatói képviselet
A hallgatói képviseletek egyharmados részvételi aránya a döntéshozó szervekben 1-20%-ra csökkenne. Továbbá minden, tanulmányi ügyeket érintő változtatásnál megszűnne a hallgatói képviseletek vétó joga is, amennyiben a törvénytervezet elfogadásra kerül.