Önkormányzatiság és hallgatói részvétel

BUDAPESTI NYILATKOZAT

2011. február

Annak ellenére, hogy a hallgatók a felsőoktatás legfontosabb szereplői, Európa-szerte csökkenő hallgatói részvétel tapasztalható a reformfolyamatok nyomán. Az európai egyetemi városokban zajló hallgatói tüntetések világosan jelzik azonban, hogy a hallgatók fenn kívánják tartani a felsőoktatás közszolgálati és társadalmi felelősségvállalási jellegét, annak érdekében, hogy mindenki számára egyenlő hozzáférést és sikereket tegyen lehetővé a rendszer. A hallgatói mozgalmak történelmi jelentőségének ellenére azonban a hallgatók véleményét egyre kevésbé veszik figyelembe.  Az Európai Hallgatói Önkormányzatok Szövetsége (ESU) határozottan hisz abban, hogy a hallgatói részvétel az igazságos és fenntartható felsőoktatás kulcsa, mely a régiók fejlődéséhez elengedhetetlen. A hallgatói részvétel központi szerepet tölt be a fiatalok felkészítésében, hogy az európai társadalmak aktív állampolgáraivá váljanak, és túllépve a hallgatókat pusztán fogyasztónak tekintő szemléleten, tagjai és aktív résztvevői legyenek a felsőoktatásnak, lényegi ráhatással bírva annak rendszerére és az egész társadalom fejlődésére.

A 2003-as Berlini Kommünikében az európai oktatási miniszterek elismerték, hogy „a hallgatók teljes értékű partnerek a felsőoktatás irányításában". Elérkezett az idő, hogy Európa hallgatói igazolják ezt az állásfoglalást.  A felsőoktatási döntéshozatalban való hallgatói részvétel lényegi eleme annak a tanulási folyamatnak, hogy az egyének a demokratikus társadalmak aktív állampolgáraivá váljanak. A hallgatók nem csupán fogyasztói a felsőoktatásnak, hanem kulcsszereplői annak, hiszen míg a fogyasztók nem vesznek részt a folyamatok irányításában, addig a hallgatók osztoznak a felelősségben a felsőoktatás fejlesztésében, mivel a változások magukért a hallgatókért történnek.  A hallgatók a felsőoktatás minőségi javulási lehetőségeinek kutatói és fő annak haszonélvezői egyben.  A hallgatóknak nagyobb befolyással kell rendelkezni a felsőoktatás döntéshozatalában, amely közösségben a hallgatók és oktatók egyenlően osztoznak a felsőoktatás minőségéért viselt felelősségben.

Sajnálatos módon a hallgatókra egyre inkább fogyasztóként tekintenek, miközben az „új menedzserializmus" és a nemzetközi versenyképesség fokozására irányuló törekvések változásokat hoztak a felsőoktatás kormányzási szerkezetében, és e folyamatok az egyetemeken a hallgatói önkormányzatiság gyengítéséhez vezettek.

A hallgatói részvétel hatásintenzitásának négy szintje van. Az információkhoz való szabad hozzáférés mindegyik szint alapját képezi, mely magában foglalja az intézményi politikák és döntéshozatali struktúrákat érintő információkhoz való szabad hozzáférés lehetőségét is.

E teljes, szabad hozzáférés a kulcsa az átlátható felsőoktatásnak. A hallgatói részvétel következő lépcsője, amikor a konzultáció során kikérik ugyan a hallgatók véleményét, meghallgatják elképzeléseiket és értékelő visszajelzéseiket, azonban ez semmilyen garanciát nem jelent arra nézve, hogy figyelembe is veszik majd ezeket a későbbi döntéshozatal során. A harmadik intenzitásszint a párbeszéd, melyben a hallgatók már részei a döntéshozatali eljárásnak, azonban nincs tényleges befolyásuk a folyamat végső eredményére. A hallgatók és döntéshozó szervek közötti párbeszéd lényegi eleme a felsőoktatásnak.  

A hallgatói részvétel legmagasabb szintje a döntéshozatali partnerség, melyben a hallgatók a döntéshozás minden fontos fázisában részt vehetnek, a napirend összeállításától kezdve, a szavazáson át, a végrehajtásig. A partnerség az a szint, ahol a közös tulajdonjog és az osztott felelősség ténylegesen megvalósul, ezért központi jelentőséggel bír a hallgatói önkormányzatiság függetlenségének tiszteletben tartása.  Lényegi kérdés, hogy ez a szint ne csak elméletben, hanem a gyakorlatban is létezzen.

A hallgató részvétel helyi, nemzeti és európai szintű megléte egyaránt lényeges és egymástól elválaszthatatlan. A hallgatói részvételnek minden szinten függetlennek, demokratikusnak, átláthatónak, hitelesnek és minden hallgató számára elérhetőnek kell lennie. A hallgatói részvétel nem korlátozódhat a felsőoktatási döntéshozatal csupán néhány területére, például tanulmányi kérdésekre, hanem ki kell terjednie a finanszírozási ügyekre és az oktatói gárda kiválasztási mechanizmusaira is. A hallgatóközpontú oktatás megvalósulása érdekében, a hallgatói részvétel helyi szintű biztosítása az első lépés, amit meg kell tenni. Minden olyan ügy, mely a kurzusokat, tantervet, intézeteket, karokat és magát az intézményt érinti, közvetlen hatással bír a hallgatókra, ezért szükséges a hallgatói képviselők bevonása minden konzultációs és döntéshozó szerv munkájába. Nemzeti szinten más releváns érintteti körre is tekintettel kell lenni, ha azok elismerik a nyitottság, reprezentativitás, demokrácia és függetlenség kritériumait. A hallgatók szava alapvető értékű az Európai Felsőoktatási Térségben (EHEA), mely a felsőoktatás pozitív irányú fejlesztését hivatott nemzetközi szinten elősegíteni.

A hallgatói részvétel nem lehet jelképes formája csupán a politikák és döntések legitimálásának a felsőoktatásban. Továbbá, a részvételt nem korlátozhatják tanulmányi előmenetelre, életkorra, nemre, vallásra vagy szexuális irányultságra vonatkozó kritériumokkal.  Mindezeken felül, a hallgatói érdekképviselet nem járhat negatív következményekkel a választott hallgatói tisztségviselők tanulmányi teljesítményének értékelésére nézve. 

Hallgatónak lenni több, mint pusztán tanulni és ismereteket szerezni - a személyes fejlődés, egy jobb társadalom és egy szebb jövő megvalósulásáért való munkát jelenti. 

Külön köszönet az ANOSR, CREUP, HÖOK, ISO, LSA, SSU és UNEF képviselőinek, akik a fenti nyilatkozat munkaváltozatát összeállították.