HÖOK Mentorprogram – Felsőoktatási Mentorhálózat bemutatása
Kiknek segít a Mentorprogram?
A HÖOK Mentorprogram – Felsőoktatási Mentorhálózat azoknak a leendő első éves hallgatók segítésére hivatott, akik szociális körülményeik miatt hátránnyal érkeznek a felsőoktatásba, vagyis a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű hallgatóknak.
A jelentkező hallgatókat egy személyes segítő, egy tanéven keresztül támogatja. A mentor azonos intézményben és szakterületen tanuló felsőbb éves, aki segíti a rá bízott hallgató intézményi beilleszkedését: tanácsokat ad tanulmányi és oktatási ügyekben, informálja az aktuális pályázatokról, hallgatói juttatásokról, és ösztöndíjakról. Legfontosabb feladata, hogy felkészítse a mentorált hallgatót segítség nélküli egyetemi életre. Egy mentor több hallgatót is segíthet.
A program sikerének kulcsa a személyességben, az egyéni problémamegoldásban, a személyes odafigyelésben rejlik. Emellett a HÖOK Mentorprogram összefogja a különbözőfelsőoktatási intézmények, szinte valamennyi képzéséről a programbabekerült hallgatóit.
A HÖOK Mentorprogramjába azok a hátrányos helyzetű jelöltek kerülhetnek be, akik jelzik, hogy sikeres felsőoktatási felvételijük esetén igényt tartanak a HÖOK Mentorprogram segítségére.
Mentorprogram az esélyegyenlőségi stratégia része
A hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú tanulmányait segítő esélyegyenlőségi programot a Nemzeti Erőforrás Minisztérium támogatja (NEFMI), a szervezési teendőket 2009-től a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) látja el. A Mentorprogram az NEFMI felsőoktatási esélyegyenlőségi stratégiájának része, amelynek célja a felsőoktatási rendszerben tapasztalható esélyegyenlőtlenségek csökkentése. Az esélyegyenlőségi stratégia célkitűzései között hangsúlyosan szerepel, hogy azoknak a fiataloknak, akik valamilyen szempontból hátránnyal érkeznek a felsőoktatásba, nagyobb esélyük legyen tehetségük kibontakoztatására. A program céljai messze túlmutatnak egy-egy félév, vagy tanulmányi időszak időtartamán. Hosszú távú cél, a program résztvevőinek munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyeinek erősítése.
Növekvő létszámok a Mentorprogramban
Évről évre növekedett a programba jelentkező szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok és a kortárs segítőnek jelentkezők száma is.
A 2009/2010-es tanévre az ország összes felsőoktatási intézményéből 1072 hallgató jelentkezett kortárs segítőnek, vagyis mentornak, közel kétszer annyian, mint a megelőző tanévben. A 2010/2011-es tanév végére a jelentkezők létszáma tovább növekedett, közel 1100 főre.
2009-ben 1100-an kértek segítséget a programtól szociálisan hátrányos helyzetükre hivatkozva, őket akkor 320 mentor segített. 2010 nyarán már közel 1900 leendő elsős jelezte, hogy mentoráltként részt szeretne venni a HÖOK Mentorprogramban.
Közülük végül 1670 fiatal nyert felvételt valamelyik felsőoktatási intézménybe. Az első éves hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű hallgatókat a 2010/2011-es tanévben 370 mentor támogat első egyetemi, főiskolai évük alatt.
AHÖOK Mentorprogram – Felsőoktatási Mentorhálózat szakmai szolgáltatásai, feladatai
• A felvételt nyert hallgatók felsőoktatásba történő beilleszkedésének megkönnyítése, lemorzsolódásuk veszélyének csökkentése a mentorok segítségével. A mentorok feladata, hogy a programba bekerült elsőéves, hátrányos helyzetű fiatalokat tanulmányi, adminisztrációs ügyeiben segítse, naprakészen informálja az igénybe vehető szakmai és ösztöndíj-lehetőségekről, felkészítse az önálló egyetemi/főiskolai létre.
• A programban résztvevők munkaerő-piaci esélyeinek növelése, amit a Mentorprogram különböző, igénybe vehető képzéseken biztosít. A kortárs segítő munka során lehetőség van számtalan olyan tapasztalat megszerzésére, amik a munkaerőpiacon előnyt jelenthetnek. A Mentorprogram működése alkalmat ad a közösségi munka iránti elkötelezettség és a felelősségvállalásra való képességek kialakulására, fejlesztésére. A hasznos tudás és készségek elsajátítása mellett a kapcsolatok építése is segítséget jelenthet a későbbi munkavállalásban.
• A programban részt venni szándékozók teljes körű tájékoztatása az előnyben részesítés lehetőségéről, annak feltételeiről.
• Távlati célként jelenik meg önkéntesség értékének erősítése. Az önkéntes munkának a nyugat-európai EU tagállamokban nagy a megbecsülése, és kiemelt helye van a társadalmakban. Az öntevékeny – nem feltétlen szervezett – kortárs segítő munkára bőven akad példa hazánkban. A HÖOK Mentorprogram célja az is, hogy idővel növelje a Mentorprogram társadalmi elfogadottságát és az öntevékeny munka értékként jelenjen meg a fiatalok körében.
• A program további távlati célkitűzése, hogy a korábban segített, mentorált hallgatók közül mentorként jelentkezzenek újra a programba. Ők így még inkább hiteles segítőként állhattak ki a rájuk bízott elsőévesek mellett, hiszen egyrészt a programmal kapcsolatban megélt ismereteket adnak át, másrészt (feltehetően) hasonló társadalmi környezetből érkeztek a felsőoktatásba, így hasonló nehézségekkel, feladatokkal kellett szembesülniük korábbi mentoráltként is.
Programjaink
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája 2009-ben indította útjára rendezvénysorozatát esélyegyenlőség témakörben. A program célja, hogy évről évre az esélyegyenlőség más és más kérdéseit vesse vizsgálat alá. A programsorozat első állomása a Te is Más vagy, Te sem vagy más – A sokszínűség napja az esélyegyenlőség jegyében című konferencia volt 2009. május 6-án, ahol a fogyatékkal élő hallgatók helyzetéről esett szó neves előadók társaságában.
Folytatásaként, a második konferenciára egy évvel később, 2010. május 7-én került sor EgyMásért – Esély a felsőoktatásban esélyegyenlőségi konferencia és Országos Mentortalálkozó címmel, melynek témája: van-e valódi esélyegyenlőség a felsőoktatásban a roma származású hallgatók számára.
A programsorozat harmadik rendezvénye, a HÖOK Mentorprogram szervezésében, 2011. február 23-án megrendezésre került szakmai egyeztető fórum volt, Esélyteremtés gyermekkortól a diplomáig címmel. A kerekasztal beszélgetés első felében a jelenleg hatályos gyermekvédelmi, közoktatási és felsőoktatási törvényekben megfogalmazott hátrányos helyzet státuszának áttekintésére került sor, a nap második felében a felsőoktatási felvételi eljárás keretében megvalósuló előnyben részesítés igazságosasságát és célzottságát tárgyaltuk.
A 2010-es a konferenciát összekapcsoltuk a HÖOK Mentorprogram – Felsőoktatási Mentorhálózatának Országos Mentortalálkozójával, lehetővé téve ezzel, hogy a mentorként tevékenykedő hallgatók bővíthessék ismereteiket a témában. A rendezvény keretében a Mentorprogram résztvevőinek alkalma nyílt megismerkedni az önkéntes munkával is: közel 150 mentor csatlakozott a Tv2 Napló Nagy Szemétszedős Akciójához. A mentorok a Tv2 Napló és az Aktív csapatával közösen a XXIII. kerület egy területét, az M5-ös lehajtójának környékét tisztították meg, felhívva a figyelmet az önkéntességre és a környezet tudatos életre a televízión keresztül.
HÖOK Mentorprogram2009 és2010 júliusában is megjelent az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozóján(EFOTT), ezzel is tájékoztatva tevékenységéről az érdeklődő fiatalokat. A fesztivál ideje alatt 1000 kiadvány és 3000 szórólap került kiosztásra. Az EFOTT az egyik legnagyobb hazai fesztivál, 2010-ben több mint 64 ezer látogatója volt. 2010-ben HÖOK Mentorprogramról való tájékoztatás mellett Esélynapotis szervezetünk a fesztiválon. Ennek keretében,a fesztiválozók kipróbálhatták milyen kerekesszékkel közlekedni az Ability Park akadálypályáján, milyen vakként vagy gyengén látóként tájékozódni tapintással, vagy illatok segítségével. Az érdeklődők kipróbálhatták a vakok által használt Braille írógépet is. A Pető Intézet munkatársai a boccia nevű labdajátékot hozták rendezvényünkre. A labdajáték paralimpiai sportág, és amelyet a súlyosan mozgáskorlátozottak is tudnak játszani. A Murál Morál csoport az esélyegyenlőségről, a toleranciáról, a segítő hivatásokról hozott idézeteket, amikből az érdeklődők ihletet meríthettek a festéshez. A végeredmény pedig egy közös óriásplakát lett.A rendezvény célja az volt, hogy a fesztiválozó fiatalok is megismerhessék a sérült emberek mindennapjait, így közel kerülhessenek bizonyos szociális kérdésekhez.
Az elmúlt két évben közel száz rendezvényt bonyolítottunk le, megmozgatva ezzel több száz hallgatót. A 2010/2011-es tanévben több mint kétezer fiatal értesül és vesz részt rendezvényeinken. A felsőoktatási intézmények 6 nagy régióban csoportosulnak, így rendezvényeinkre ezen régiók nagyobb városaiban került sor: Budapesten, Debrecenben, Nyíregyházán, Szolnokon, Miskolcon, Egerben, Gyöngyösön, Szegeden, Sopronban, Győrben, Veszprémben, Pécsen. A régió és intézményi koordinátorok a programok szervezésében vesznek részt, valamint segítik a mentorok munkáját, hogy ők is hatékonyan tudják támogatni az 1670 fő mentorált hallgatótársukat.
Kutatás mentorok és mentoráltak körében
2010 februárjában és áprilisában került sor egy kutatásra mentorok és mentoráltak körében. A kutatás célja, hogy a HÖOK Mentorprogram gyakorlati tevékenységét közelebbről és részletesebben megismerjük a programban résztvevők szemszögéből.
A vizsgálattal az volt a célunk, hogy teljes körű képet kapjunk a Mentorprogram keretein belül megvalósult mentori tevékenységről, az esetlegesen felmerülő problémákról, azok mértékéről és a megoldási javaslatokról, valamint a mentori rendszer teljesítményéről. Olyan kérdésekre is kitértünk – amelyeket egy ifjúságot és felsőoktatást is érintő program nem kerülhet meg – a mentor és mentorált hallgatók jövőbeli továbbtanulási, munkavállalási, mobilitási tervei, és szociális helyzetük.
A vizsgálat lebonyolításának szakmai garanciáját jelentette a HÖOK Mentorprogram és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Gyermek- és Ifjúságkutató Intézete közötti megállapodás. Ennek keretében, Bauer Béla főosztályvezető úr vezetésével professzionális és empirikusan helytálló szociológiai kutatás elvégzésére került sor.
A kutatás egy fókuszcsoportos vizsgálattal indult 2010 februárjában, mely keretében két strukturált beszélgetésre került sor, külön mentorok és mentoráltak részvételével. A beszélgetések segítettek megérteni milyen motivációk húzódnak a kortárs segítés felvállalása mögött, és milyen elvárások, kötelezettségek kapcsolódnak ehhez a feladatkörhöz. A kérdőíves vizsgálatra áprilisban került sor.
A levonható tapasztalatok iránymutatás nyújthatnak a Mentorprogram további koordinálását illetően. További célunk az eredmények publikálása a hazai szociális szféra valamely szakfolyóiratában, hiszen a program közvetlen koordinálásához hasznos ismereteken túlmutatva a kutatás célja a felsőoktatásban tanulók egy csoportjának motivációnak, jövőbeli terveinek, szociális helyzetének feltérképezése, valamint a kortárs segítés területéről szerzett ismereteket is bővítése. Mindezek pedig a programban közvetlenül érintettek mellett szélesebb szakmai közönség számára is hasznosak lehetnek.
A HÖOK Mentorprogram és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Arany János Programirodával kötött együttműködési megállapodása
A HÖOK Mentorprogram együttműködést írt alá az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Arany János Programirodával. Ezzel szorosabbá válhat a kapcsolat a középfokú és a felsőfokú oktatási intézmények között. Az iroda két programot koordinál: a Tehetséggondozó Programot (ÁJTP) és az Arany János Kollégiumi Programot (ÁJKP). Mindkettő hátrányos szociálisan helyzetű középiskolás fiatalok tanulmányait támogatja. A HÖOK Mentorprogram szintén ezen fiatalok segítését vállalta. Az együttműködés létrejöttével a Mentorprogram számára lehetőség nyílik, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű fiatalokat már középfokú tanulmányaik alatt tájékoztassa a felsőoktatási intézményekben rájuk váró lehetőségekről, a hallgatókat érintő ügyekről.
Középiskolás fiatalok tájékoztatása
A HÖOK Mentorprogram a közoktatási intézményeken keresztül is tájékoztatja a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat azokról a lehetőségekről, melyek a későbbi egyetemi és főiskolai éveik alatt hasznosíthatnak. A Tájékoztató kiadvány felvételizőknek című kiadványunkat továbbítottuk 2010 és 2011 januárjában az ország összes közoktatási intézményébe. Ezen kiadvány minden évben 10 000 példányban jelenik meg.