Előzmények, keretek

 

Az ifjúsággal kapcsolatos közfeladatok törvényi szabályozása évtizedes szükséglet. A mindenkori kormányok, politikai döntéshozók szakmai érvekkel alá nem támasztható mulasztása, hogy mind a mai napig nem szabályozza átfogó törvény az Országgyűlés, a kormány és az önkormányzatok felnövekvő generációk tagjaival kapcsolatos feladatait. A mulasztás pótolható lett volna egy, a már szabályozott területekhez (gyermekvédelem, családügyek, oktatás, közművelődés, egészségügy, munkapiac stb.) igazodó, azokon átívelő, alapvetően a „harmadlagos szocializációs térre” koncentráló törvénnyel. Az elmúlt évek alatt azonban ez sem született meg.

 

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (a továbbiakban: HÖOK) megalakulása óta támogat minden olyan kezdeményezést, amely előmozdítja egy, az ifjúsággal kapcsolatos közfeladatokat szabályozó törvény megalkotását – legyen az a törvény akár „átfogó”, akár szűken, a „harmadlagos szocializációs terekre” koncentráló. A HÖOK az elmúlt évek során ezért vett részt minden, ebbe az irányba mutató kezdeményezésben, kormányzati, civil párbeszédben.

 

A www.ifjusagitorveny.hu oldalon ismertetett népi kezdeményezés, illetve az annak tárgyát jelentő törvényjavaslat azonban véleményünk szerint nem segíti elő, illetve rossz irányba tereli a törvényi szabályozás folyamatát. A HÖOK ezért nem csatlakozik a népi kezdeményezéshez. Indokainkat az alábbiakban fejtjük  ki részletesen.

 

Legitimáció

 

A hivatkozott internetes oldal szerint a törvényjavaslatot „megtárgyalta és elfogadásra javasolta a 2007 novemberi – ifjúsági törvényt! MOST!, 187 szervezeti résztvevővel megrendezett parlamenti konferencia”. A hivatkozott rendezvényen a HÖOK munkatársai is részt vettek. A felszólalók – amellett, hogy hangsúlyozták a törvény megalkotásának fontosságát – számos észrevételt fogalmaztak meg a Parlamentben, a Gyermek és Ifjúsági Konferencia (a továbbiakban: GYIK) által bemutatott tervezettel kapcsolatban. A résztvevők megtárgyalták, közel mindannyian hangsúlyozták a törvény megalkotásának fontosságát, de számosan több javaslatot fogalmaztak meg azzal kapcsolatban. Sem többet, sem kevesebbet nem tettek. A HÖOK képviselői is ekként jártak el.

A fent idézett mondat azon része tehát, miszerint a 187 résztvevő „elfogadásra javasolta” a „mostani törvényjavaslatot” nem igaz.

 

A kezdeményezéssel kapcsolatban nem átlátható annak szervezeti háttere. A fentiekben részben idézett mondat értelmében a „mostani törvényjavaslat” megegyezik a korábban a GYIK által bemutatott szöveggel. A www.ifjusagitorveny.hu oldalon azonban nincs hivatkozás a GYIK-re. A hivatkozott oldal „Csatlakozók” pontja szerint az aláírásgyűjtés kezdeményezője az Ifjúságszakmai Társaság. Gondoljuk, hogy e szervezet megegyezik Ifjúsági Szakértők Társaságával – legalábbis a www.excenter.eu/iszt oldalon olvasható bemutatkozó szöveg erre enged következtetni. Az egyezés esetében kérdés számunkra, hogy a Társaságról tájékoztató honlapokon miért nem olvasható a kezdeményezéssel kapcsolatos információ, nem-egyezés esetében azonban az a kérdés, hogy kicsoda az Ifjúságszakmai Társaság.

 

A fejlett demokráciában (Magyarország – legalábbis intézményrendszerét tekintve – e körbe sorolható) természetesen nem a szervezeti háttér az egyedüli legitimációs erő. Van létjogosultsága, sőt a jelenleginél nagyobb teret kell adni, biztosítani a szervezeti háttér nélküli polgári kezdeményezéseknek. A kezdeményezések e körének azonban éppen az ad erőt, hogy a nem formális szervezeti háttér egyértelmű és a kezdeményezők – arcukkal, nevükkel is – felvállalják azt.

 

Az kétségtelen, hogy a törvénytervezet szövege támaszkodik az elmúlt évek széleskörű szakértői együttműködésére és a törvénnyel kapcsolatos társadalmai vitákra. A korábbi tervezetek tartalmával való, több ponton is fellelhető azonosság jól mutatja ezt. A legitimáció kapcsán tehát nem a javaslat elkészítésének körülményeit vitatjuk, hanem egyrészt azt az állítást miszerint a „mostani törvényjavaslatot”  187 szervezet elfogadásra javasolta, másrészt – az előzmények korrekt bemutatása mellett – hiányoljuk a kezdeményezés szervezeti, személyi hátterének pontos bemutatását.

 

A Nemzeti Ifjúsági Stratégia (a továbbiakban: NIS) és a törvényjavaslat kapcsolata

 

Az elmúlt évek stratégia-, illetve törvény-előkészítési munkái során folyamatosan szakmai-politika vita tárgya volt, hogy mely dokumentum elfogadása az elsődleges feladat. A ifjúsági stratéga legyen az alapja a jogalkotási munkának és a törvény teremtse meg a stratégiában foglaltak végrehajtásának kereteit, garanciáit avagy a törvény adjon felhatalmazást, illetve fogalmazzon meg kötelezettséget a stratégia elkészítésre vonatkozóan.

 

Az első esetben szerteágazó szabályozási munkára van szükség, különösen a nemrég a kormány által az Országgyűlés elé terjesztett javaslat esetében. A Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról szóló H/9965. számú országgyűlési határozati javaslat mellékletét képező dokumentum ugyanis számos területen javasol mélyreható változásokat. A javaslatok – a stratégia előkészítése keretében a munkatársaink által gondozott felsőoktatási terület mellett – ugyanis egyaránt érintik a gyerekügyek, a gyermekvédelem, a szociális ellátás, a közművelődés, az egészségügy, a munkapiaci szolgáltatások és a közfeladatok ellátásának megannyi alrendszerét. A javasolt változások kizárólag komplex, az alrendszereket egységesen és szinergikus módon érintő jogalkotási munkával érhetők el. A kezdeményezők által javasolt törvényszöveg e kritériumnak nem felel meg.

 

A második esetben a stratégia megalkotásának folyamata meg kell, hogy egyezzen a törvényben foglaltakkal. A jelen esetben a törvényjavaslat 5. § ellentmond az országgyűlési határozat-tervezet 2. pontjának. Természetszerűleg van ellentmondás továbbá a NIS előkészítése, megalkotása és értékelésének tervezett menete, illetve a törvényjavaslat szövege között.

 

Az a tény, hogy a Kormány elfogadta a NIS-t és az arról szóló határozattervezet benyújtotta az Országgyűlésnek, eldöntötte a két dokumentum sorrendiségével kapcsolatos vitákat. A sorrend pedig meghatározza, hogy mely dokumentumnak kell melyre reagálnia, mely dokumentumnak kell melyet figyelembe vennie. Mondható természetesen az, hogy a NIS a kormány előterjesztése, a törvényjavaslat pedig civil kezdeményezés, de látni kell, hogy a jelen helyzetben a „civil virtus” inkább ellene hat az ifjúságügyben régen áhított és minden eddiginél szükségesebb közmegegyezésnek, illetve tisztánlátásának.

 

Politikai konszenzus

 

A kezdeményezők írják: „terveink szerint őszre a kampány olyan helyzetet teremt, amely nem engedi a két nagy párt kihátrálását, a másik által generált jelentős presztízsveszteség nélkül”. Véleményünk szerint egy, a felnövekvő generációk – és Magyarország társadalmi-gazdasági fejlődésének, kilátásának és jövőjének – tekintetében meghatározó törvény elfogadását valódi konszenzus kell, hogy övezze. A kampányidőszak azonban nem az azonosságok, hanem a különbözőségek keresésének, felmutatásának időszaka.

 

Nem vitatjuk, hogy a kampányidőszak eredményezhet pillanatnyi megegyezést, főleg egy, az ifjúsági korosztály érintő, eredményes és érvényes népi kezdeményezés következtében felvetett témában. Félő azonban, hogy a megegyezés csak látszat lesz és nem a társadalmi-gazdasági szükségszerűség által motivált, az elkövetkező évekre kiszámítható kereteket biztosító döntés.

 

A javaslat tartalma

 

A www.ifjusagitorveny.hu oldalon, a „Részletes leírás” rész „Humán infrastruktúra” pontjában rövid utalás szerepel arról, hogy a jelenleg olvasható törvényjavaslat-szöveg változni fog („A városi kampánystábok 7 főt választanak, a hálózatos szervezetek 1-1 főt adnak a kb. havonta kétszer ülésező projektsupervisor csoportba, amely felügyeli a kampányt és az aláírásgyűjtés megkezdéséig szükség esetén módosítja a törvényjavaslat szövegét.”) Csatlakozásunk esetén tehát módunk van javaslatokat megfogalmazni a jelenlegi szöveg módosítására. A fentiek fényében – miszerint a HÖOK nem csatlakozik a népi kezdeményezéshez – azonban nem lesz erre módunk.

 

A kezdeményezéstől távol maradó szervezetként nem tartjuk ildomosnak részletekbe menően elemezni a törvényjavaslat szövegét és javaslatokat megfogalmazni azzal kapcsolatban. Fontosnak tartjuk jelezni azonban, hogy a törvénytervezet több ponton „beválthatatlan ígéreteket” vetít a kezdeményezéshez kapcsolódók elé. (Pl.: törvény nem írhatja elő az önkormányzatok számára ifjúsági referens foglalkoztatást, mert az korlátozza az Alkotmányban biztosított, a szervezetük kialakítására vonatkozó szabadságukat. A javaslatban szereplő, a Nemzeti Ifjúsági Képviselet részeként működő Civil Ifjúsági Szervezetek Tagozat nem lehet az Európai Ifjúsági Fórum tagja, mert szervezetének, feladatainak törvényi szabályozottsága ellentmond a Fórum COMEM 0735-01-e számú, „Policy Paper On the Independence of National Youth Councils” című dokumentumában foglaltaknak).

 

Véleményünk szerint ilyen jellegű – és a további, a fentiekben nem hivatkozott – ellentmondásokat felelőtlenség szerepeltetni a szövegben.

  

Szervezetünk – ahogyan az elmúlt közel egy évtized alatt mindig – támogat minden olyan kezdeményezést, amely előmozdítja egy, az ifjúsággal kapcsolatos közfeladatokat szabályozó törvény megalkotását, legyen az a törvény akár „átfogó”, akár szűken, a „harmadlagos szocializációs terekre” koncentráló. A fentiek fényében azonban a HÖOK a jelen népi kezdeményezéshez nem csatlakozik.

 

 

Balatonlelle, 2009. július 11.

 

 

 

 

 

Miskolczi Norbert	Országh Ákos
elnök	Felügyelő Bizottság elnöke